Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

Markusovszky Lajos halála döntő kihatással volt Fodor József további életsorsára is. A kiegyezés utáni esztendőben történt találkozásuk óta Fodor József pályája töretlenül ívelt felfelé, egyetlen kedvelt tervezete és elképzelése nem tudott realizálódni, bizonyára azért, mert annak megvalósítása nem a kultusztárca, hanem a belügyi tárca keretébe tartozott volna, ahol úgylátszik Fodor József nem tudott megfelelő kapcsolatot találni. Ez a tervezete, melyet 1873-ban készített, a központi észlelde felállításáról és a tanszékhez való kapcsolódásáról szólott, amelynek feladataként a medikusképzés elméleti és gyakorlati végrehajtását, országos egészségügyi statisztika szervezését és vezetését, a főváros területére vonatkozó föld és légköri viszonyok higiénés szempontból tanulmányozását, vidéki észlelő-állomások szervezését ós vezetését, a felmerülő járványok esetén a helybeli viszonyok tanulmányozását és végül önálló higiénés búvárlatok megszervezését jelölte meg. Ez a tervezete sajnos sok magyar elgondolás és eszme örök temetőjébe : az irattárba került. Fodor József azonban mindig igyekezett a nemzetközi kapcsolatokat fenntartani és ezt a tanulmányát is nemcsak magyarul, hanem német nyelven is közölte. A német nyelvű közleménye odakint sokkan nagyobb megértésre talált és lényegében hasonló célkitűzések végrehajtására alakult meg 1875-ben a Reichsgesundheitsamt. Magyarországon Fodor József elgondolása csak 1926-ban realizálódott a gyakorlatban, amikor a Rockefeller-alap támogatásával az Országos Közegészségügyi Intézetet sikerült felállítani. Markusovszky halála után, 1898-ban Fodor megint egy nagyszabású elaborátummal állott elő, amelyben a tisztiorvosi kiképzés és minősítés reformjával foglalkozott. Ezt a tervezetét alapjában a kormányzat ugyan elfogadta, de a végrehajtásból az ő közreműködését kikapcsolták. Ugy látszik, ez az intézkedés érlelte meg benne azt az elhatározást, hogy kezdeményezéseivel alább hagy és tevékenységét most már csak az egyetem falain belül fogja tovább folytatni. A 20. századforduló körül Fodor Józsefnek eddig mutatott hallatlan aktivitása is lecsendesedett. Hiába mondotta, hogy akarni kell meg nem öregedni. Sajnos rajta túl korán következett be az öregkor, aránylag fiatalon 1901-ben, 57 éves korában meg-