Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

György végezte el és bizony maga is bevallja az előszóban, miszerint nagy zavarban volt akkor, amikor a könyvkiadás által megszabott anyagi kórlátok miatt válogatnia kellett Markusovszky Lajos műveiben, avégből, hogy melyeket sorozzon be az emlékkötetbe. Az 1885. esztendőtől kezdve úgyszólván haláláig, 1893-ig megjelent közlemények szerepelnek az emlékkötetben, a legváltozatosabb témakörökkel, amelyek közül a legnagyobb tömeg az egyetemi és orvosképzési ügyekre vonatkozik. A kötetben felsorakozó tanulmányok dokumentálják, hogy elsősorban a közegészségügy és az orvosképzés ügyei foglalkoztatták, az egyetemek fejlesztésének és szaporításának problematikája, és sok tekintetben angol példák nyomán törekedett a hallgatóság tanulmányait internátusok és kollégiumok létesítésével megkönnyíteni, főképpen a gyengébb anyagi bázison élő tehetségek tanulását lehetővé tenni, de nem feledkezett meg a tudományos élet és a kutatómunka serkentéséről sem, amelyet jutalmak és pályadíjak kitűzésével törekedett biztosítani. Markusovszky Lajosnak az egyetemek fejlesztése és működésének emelése érdekében kifejtett tevékenysége Fodor József számára is olyan lehetőségeket nyújtott, amelyek az egészségtudomány úgyszólván minden részletére kiterjedő kutató, oktató és szervező munkát tettek lehetővé. Fodor, József Pettenkofer iskolájából merítette szellemiségét, tehát természetes, hogy elsősorban a klasszikus higiéné főkérdései : a levegő, a talaj, az ivóvíz és a csatornázás problémái érdekelték. Ebben a problémakörben azonban nemcsak elméleti síkon alkotott maradandót és értékeset, hanem konkrét vizsgálatokat is folytatott főképpen Budapesten, amikor is gondosan tanulmányozta a főváros talajának, vizének, levegőjének mindennemű kémiai, fizikai, biológiai viszonylatait, összevetve azokat az abban az időben mutatkozó fertőző ragályos betegségek számszerű alakulásával. Nagy elismertséggel találkoztak azok a vizsgálatai, amelyek a szénoxid kimutatására vonatkoztak és amelynek során kidolgozott módszere a legkisebb szónoxid mennyiségek megállapítására is alkalmasnak bizonyult. Fodor József habozás nélkül magáévá tette azokat a megismeréseket, amelyek Pasteur és Koch megismerései nyomán a bakteriológia kialakulásához vezettek, és már a 70-es évek végén elfogadta