Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

az annak idején még Balassa kezdeményezésére megalakult Országos Közegészségügyi Tanács, amely már 1868-tól kezdve orvosi és közegészségi kérdésekben a kormányzatnak legfőbb tanácsadó szerve volt. Az Országos Közegészségi Tanács keretében Fodor József, Markusovszky Lajos és Korányi Frigyes állapították meg azokat az alapelveket és tennivalókat, amelyek később a magyar közegészségügy alaptörvényének, az 1876 : XIV. fenek megalkotásában váltak valóra. Bölcs előrelátással döntöttek a kerettörvény készítése mellett, mert számoltak azzal a ténnyel, hogy a törvényen a tudomány haladása szerint nem lehet elég gyakran módosításokat eszközölni, viszont a törvény kereteit kitöltő kormányhatósági rendeletek tekintetében erre már mindig mód és alkalom kínálkozik. A Markusovszky Társaság a fehér asztal mellett sok eszmét termelt és sok gondolat gyakorlati kivitelét oldotta meg. így 1882-ben ott merült fel Fodor József kezdeményezésére az a gondolat, hogy az orvostudomány gyorsröptű haladására tekintettel, a már gyakorlatban működő orvosok számára az egyetemi szünidőben továbbképző kurzusokat kell létesíteni. A társaságban általában helyesnek tartották az elképzelést, egj^es tagok azonban erősen ellenezték, különösen Balogh Kálmán, aki azt állította, hogy az ilyen szünidei kurzusokra nem lesz jelentkező. Itt megint Markusovszky állott Fodor József mellé és az idő Fodort igazolta, mert már az első szünidei orvosi kurzuson 120-an vettek részt, tehát az valóban fényes sikerrel záródott. Ezekből a szünidei orvoskurzusokból fejlődött ki később az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága, amely soha meg nem torpanó tevékenységgel évtizedeken át közvetítette az orvostudomány haladását a gyakorló és intézeti orvosok felé. Az 1885. esztendő különösen nagyon termékeny volt Fodor József és Markusovszky Lajos együttműködésében. Együtt győzték meg Trefort kultuszminisztert arról, miszerint a kötelező iskoláztatás elvéből következik, hogy az iskolában bezsúfolt tanulók egészségének védelméről gondoskodni kell. Fodor Józsefnek az iskolaegészségügy terén megindított kezdeményezését megelőzőleg már voltak akciók, különösen Németországban, de másutt is abban az irányban, hogy a tanulók egészségének védelméről