Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
lődjenek aziránt, hogy ily szégyenfolt az ország hírnevéről elkerüljön. S ezért nem szűntem meg, ahol csak alkalom adódott az intéző köröket emlékirataknmal nyugtalanítani". 37 Felletár első ízben 1863-ban fordult a helytartótanácshoz, mint a hazai egészségügy legfőbb hatóságához indítványával, melyben egy vagy több országos törvényszéki vegyészeti laboratórium felállítását és ezek élére szakképzett vegyészek kinevezését hozta javaslatba. Ezt az előterjesztését elutasították annak ellenére, hogy a tudományegyetemi orvostanári kar értesülve az elutasításról, annak kedvező elintézését több ízben szorgalmazta. 1864. január elején Felletár magához gróf Forgách Antal udvari kancellárhoz intézett felterjesztést. Ebben számos megtörtént esetet sorolt fel, és ennek alapján kifejtette, hogy hazánk területén az akkori ,,elsőfokú törvényszéki vegyi vizsgálatok az igazságszolgáltatás nagyfontosságú érdekének nem megfelelő módon történtek ós így az ország polgárai abban a szomorú helyzetben vannak, hogy míg az életük ellen elkövetett bűntettek megtorlatlanul maradnak, addig a tényekkel merőben ellenkező vegyvizsgálati eredmények és vélemények következtében teljesen ártatlan személyek jutottak sokévi fogságba". 28 A magyar udvari kancelláriában nagy megdöbbenést keltettek azok az esetek, melyeket Felletár javaslatának mellékletében felsorolt, így most a javaslat felett már nem lehetett egyszerűen napirendre térni. A kancellár még az év folyamán megbízta a helytartótanácsot, hogy az országbírónak kimerítő részletes s a fontos ügy minden egyes pontjára kiterjedő véleményes javaslatát kérje ki és hozzá terjessze fel. 29 Bár Felletár e javaslatát mind a kir. személynök, mind a tudományegyetem orvostanár kara és tanácsa, nemkülönben a helytartótanács előadója pártfogolták, az akkori országbíró más véleményen volt. Ő az udvari kancelláriához terjesztett jelentésében a tervezett központi törvényszéki vegyi laboratóriumot szükségtelen intézménynek nevezte, így e vélemény folytán e fontos és közérdekű intézmény felállításának ügye bizonytalan időre elmaradt. A következő évek sem hoztak változást. A kiegyezés évében, 1867-ben Felletár közvetlenül az igazságügyminiszter Horváth Boldizsár figyelmébe ajánlotta a törvényit
