Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
E sikertelenség ellenére Felletár új munkába kezdett. Nevezetesen azon tapasztalatait, melyeket egyetemi működése — elsősorban a gyógyszerész hallgatókkal való foglalkozása — közben szerzett az oktatás más terén próbálta hasznosítani. Ezért 1863-ban elfogadta a Budapesti Gyógyszerésztestület felhívását és elvállalta Kátai Gáborral közösen az első magyar nyelvű gyógyszerész gyakornoki tankönyv megírását. Ennek az 1867-ben, Pesten megjelent, „A gyógyszerész tudományok alapvonalai" c. háromkötetes munkának kémiai, fizikai és gyógyszerészi inűtani részét Felletár írta meg, éspedig olyan formán, hogy azok nemcsak a kezdők igényeinek feleltek meg, hanem az egyetemi gyógyszerészhallgatónak, nemkülönben a már pályavégzett gyógyszerészeknek is hasznos segédkönyvül szolgáltak. Erről a tankönyvről mondta a néhai nagyhírű Winkler professzor, hogy ebből a könyvből a gyógyszerészhallgatók nemcsak a szakmájukhoz szükséges tudást, de a pálya szeretetét is megtanulhatták. A gyógyszerész hivatásáról e könyvben írt sorai ma is érvényesek : ,,A gyógyszerész csak úgy felölhet meg hivatásának, ha a kellő szakismeretet elsajátította, a jó, rossz és romlott gyógyszerek közti különbséget és azok sajátságait ismerni tanulta, ha minden igyekezetét arra használja, hogy szabályszerűen készítse a, vényeken rendelt gyógyszereket. Egy pillanatra se feledje el, hogy pályája választásánál arra kötelezte magát, miszerint életét a szenvedő emberiség j avara ford ít andj a' \ 25 Visszatérve most már Felletár 1861-ben a Gyógyászatban közölt törvényszéki vegyészet ügyében írt tervezetéhez, szembetűnik annak áttanulmányozásakor, hogy az nem a külföldi viszonyok lemásolása volt, hanem nagyon is számolt hazánk helyzetével. Tekintetbe vette az akkori közlekedési viszonyokat, másrészt a mérgezési esetek csekélyebb számát, ezért nem egy központban fekvő vizsgáló állomásra gondolt, hanem három-négy megyénként tervezett egy vegyészi hivatalt felállíttatni, melynek feladata nemcsak az lett volna, hogy a mérgezésekre gyanús esetekben a szükséges vegyvizsgálatot első fokon elvégezze, hanem az általános egészségügy fölött is őrködjön. Nevezetesen, az élelmiszerek, az italok és más kereskedelmi cikkek esetleges hami-
