Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
tolta, az egyetemi orvostörvényszéki bizottság vegyész tagjához, a mindenkori vegyésztanárhoz. így Felletárnak az ilyen esetek felülvizsgálása kapcsán bőven veit alkalma mind gyakorlatilag, mind elméletileg a törvényszéki kémiával foglalkozni. 1800-ban a Bach-rendszer bukása után, mikor az ország alkotmánya részben visszaállott, az egyetemen a tanítás nyelve újból a magyar lett. Wertheim nem bírta a magyar nyelvet, ezért Grácba hetyezték át. Utóda — egyelőre helyettesként — Than Károly lett. Két évi helyettesítés után, 1802-ben nevezték ki a kémiai tanszék rendes tanárává. Than felismerte Felletár kiváló képességét és már 1861-ben tanársegédévé választotta. Ajánlatára a kar Felletárt fizetése mellett még 200 forintnyi személyes pótlékban is részesítette. 1802. január 20-án avatták Felletárt gyógyszerész doktorrá, majd még ugyanebben az évben Than ajánlatára az egyetem bölcsészeti kara „kitűnően képesnek találta a törvényszéki vegytan tanítására bemutatott szakismerete és folyékony előadási készségénél fogva" 21 és a törvényszéki és rendőrségi vegytan magántanárául egyhangúlag elfogadta. A próba előadása a leggyakoribb gyilkossági méregnek, az arzénnek törvényszéki esetekbeni felkereséséről szólt. Egyetemi előadásait az 1803-tól tartotta, részben az orvos-természettudományi karon, részben az orvos-sebészi tanfolyamon, „Törvényszéki vegytan, azaz törvényszéki vegyvizsgálatoknál igényelt vegyelemzési módszerek ismertetése kísérletekkel" címen. Felletár magántanársága kétségtelenül régóta érzett hiányt pótolt a pesti egyetemen. Eddig a rendőrségi és törvényszéki vegytant csak vázlatosan tárgyalták az elemző vegytan, illetőleg az államorvostan keretében, így most sor került rendszeres tanítására is. Elsősorban természetesen a gyógyszerész-hallgatók számára volt előnyös oktatása, de ezenkívül a vegyész- és orvostanhallgatók is hasznot húztak belőle. Különösen a gyakorlati bemutatások keltettek nagy érdeklődést, annál is inkább, mivel Felletár példáit saját tapasztalataiból, a gyakorlati életből vette, így korán megismertette hallgatóit azokkal a nehézségekkel, minőkkel az ilyenféle vizsgálatok járnak. Azonban ez a minden ízében gyakorlati célt szolgáló magántanárság kiinduló pontját képezte egy súlyos vitának, melynek
