Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
Physieus kinek a chemiai vizsgálatra (p. o. a' megétetés gyanújában) szükséges készségei nincsenek és mégis az maga akarná véghezvinni ; azonban az által azokat az anyagokat (matériákat) elrontaná, amelyekből csak magokból lcet következtetéseket húzni és e' képen a' kétséges törvényes kérdésnek bizonyos meghatározhatását lehetetlenné tenné, méltán húzathatnék feleletre". A már említett — a helytartótanács által kiadott — útmutatás 76. §-a így intézkedik : ,,Ha a gyomorban és bélesőben levő vizes vagy véres nedvben valamely ásványállomány találtatik, vagy széjjel szóródva porul vagy együtt rögül, vagy ha nyoma sincs olyan pornak, csak az előrement jelenségekből és a betegség ösmértető boncolás tüneményéből lesz hihető a gyanú, a halott különösen égető ásványos méreg etetéséről, úgy szoros vegyítésben" vizsgálást kell tétetni alkalmas és arra meghívott gyógyszerész által a gyomorban és belekben talált gyanús állományokkal". A 79. §-ban találjuk : ,,Az ilyen vegyítésbeli vizsgálások, mint; hogy nagy fontosságot, különféle műszereket és sok idővesztegetést kívánnak egyszerre helyben végre nem hajthatnak, hanem odahaza munkától egész üres időbe, legcélirányosabbarr a törvényszéktől kinevezett gyógyszerésszel egyesülve törvényes tanú jelenlétében ejthetnek meg". Ez a szokás volt használatban a múlt század második felében is. Török János 1873-ban megjelent könyvében 10 olvashatjuk : „Az első vegyi vizsgálatra az eltettek felét elég átadni az illető vegyésznek (ki nálunk rendesen a gyógyszerész szokott lenni, míg a főorvos inkább csak ellenőrzi a vizsgálat menetét) azok másik felét a felülvizsgálatra célszerű fönntartani". Mindezekből kitűnik, hogy hazánkban a múlt század folyamán az első fokú törvényszéki kémiai vizsgálatokat alkalmi szakértők, elsősorban gyógyszerészek végezték. A szakfolyóiratokban közlésre került hatósági orvosok által végzett vegyvizsgálatok száma kevés. Ennek okára helyesen mutat reá Chyser Kornél Zemplén megye főorvosa, mikor így ír : „Ha az alsóbb iskolákban alaposabb előismereteket fog szerezni az ifjúság, az egyetemből kijött orvostól — ki jobb vegyész lehet,
