Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Kéry (Bittner) Imréről

Dr. KÉRY (BITTNER) IMRÉRŐL írta: dr. KATONA IBOLYA (Budapest) T/^éry (Bittner) Imrét, mint az 1832. évi hazai nagy kolera­járvány egyik orvosát ismerjük meg Mayer Ferenc Kolos és Bálint Nagy István cikkeiből. Egyéniségéről kortársai mun­káiban adatokat, utalásokat nem igen találunk, hiszen a hétköz­napok humanista orvosa volt — de hátrahagyott rövid kézírásos autobiográfiája 1 , díjnyertes pályamunkái, tudományos dolgoza­tai —, mindezeknél jobban jellemzik. 1798-ban Késmárkon született, az elemi iskola elvégzése után a szülői házból Miskolcra került gimnáziumba. 1816-ban a kassai Akadémia bölcsészeti fakultásának hallgatója. Korrepetálásokból tartja fönt magát és így kerül az abaújmegyei főorvos (Keresz­tessy) két fia mellé házitanítónak. Az orvosegyetemet 1824-ben végezte el. A doktorrá avatáshoz szükséges 101 pengőforint nem volt a zsebében, ezért elfogadta dr. Streit János (1801-ben budai tisztiorvos, I820/21-ben József nádor udvari orvosa) segítségét, kinek egyik lábadozó betege állandó orvost keresett, aki külföldi gyógyfürdőkbe elkísérné, így jutott el Ausztriába, Bajor-, Porosz- és Csehországba. Alkalma nyílott Karlsbad megismerésére is, s a fürdő orvosának (dr. Leó) jóvoltából a gyógyüdülésre odaérkezett betegeket vizsgálhatta és a gyógyvíz hatását megfigyelhette. Elutazás előtt meghűlt, s napok alatt teljesen megsüketült, környezetével csak írásban érintkezhetett. Az ország két leghíre­sebb orvosa, Bene Ferenc és Stáhly Ignác konzultálta, akik közölték, hogy „nehézhalló" marad. A gondolat, hogy nagyot­hallóvá vált, rendkívül letörte és szinte elviselhetetlen volt szá-

Next

/
Thumbnails
Contents