Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Prof. MILOSLAV MATOUSEK: Über die Beziehungen der Tschechoslowakischen und Ungarischen Ärzte in der Vergangenheit

LITERATUR Felsenfels O.: I. mezinárodní kongres sanatorií a lécebnych ús ta vu V Budapesti. — Casopis lékaf û ceskych 75, 1667 (1936). Chodounsky K.: Jan Ev. Purkynë. — Praha 1927. Matousek M.: Zivot Jana Evangelisty Purkynë. — Praha 1946. Pachner F.: I. F. Semmelweis. — Praha 1948. Boucek B. : Semmelweis a prazské statistiky, — Praha 1952. Matousek M.: Jan Ambro. — Cs. gynekologie 19, 356 (1954). Rippa B. K.: K histórii medicíny na Slovensku. — Bratislava 1956. ÖSSZEFOGLALÁS Amikor a XIX. század elején a cseh és magyar orvostudomány fellendült, a cseh és magyar orvosok között eléggé élénk együttműködés volt. Magyarországon ismert és becsült volt a cseh fiziológus Jan Ev. Purkinje (1787—1869), ki 1863-ban részt vett a magyar orvosok első kongresszusán és 1865-től levelező tagja volt a Magyar Orvos Szövetségnek. Csehországban ismert volt Lenhossék Mihály (1773—1840) magyar fiziológus és histológus, úgyszintén Balassa János (1812—1868) magyar sebész, aki úttörője volt a cseh pathologanatómusok: Rokytansky (1804—1878) és Skoda (1805— 1881) nézeteinek. A budapesti egyetemen a következő cseh orvosok működtek: Zlamál Vilmos (1803—1886), aki 1843-tól mint az állatorvosi tudomány tanára dolgozott, továbbá Csermák János (1828— 1873), aki 1858—1860-as években Budapesten a fiziológia tanára volt. Fontos fejezetet jelentett a cseh—magyar orvosok kölcsönös viszonyában a magyar szülész, Semmelweis (1818—1865) tanítása, ki Rokytansky tanítványa volt és Skoda személyében tudományos harcaiban határozott védőre talált. Ambro János, az első szlovák szülész, szintén terjesztője és védője volt Semmelweis tudományos nézeteinek Magyarországban és Szlovákiában. Később a cseh— magyar orvosi érintkezés a kölcsönös tudományos munka és előrehaladás megismerésére szorítkozott. így ismert a cseh irodalomban Fodor József, Korányi Frigyes, Bókay János, Győry Tibor. 1918 után abbamaradt a cseh—magyar orvosok között az érintkezés, majd a 30-as években újra folytatódott, bár kisebb mértékben. Ma, 1945 után, amikor Csehszlovákia és Magyarország a szocializmus útjára lépett, megvan minden alap a legszélesebb kulturális együttműködésre és a cseh—magyar orvosok baráti viszonyának kiépítésére s e viszony sikeresen fejlődik is.