Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

A tudós és ,.a biztos 'kezű sebész", ahogy pácienseinek nagy tömege nevezte, midőn felülkerekedett benne a kertészvér, a budai kertben sok meglepő világújdonságot hozott létre. így a kínai szarkaláb (Delphinium sinensis) és a kerti évelő szarkaláb (Delphinium cultorum) keresztezéséből gyönyörű és egészséges szarkaláb alakokat sikerült kinemesítenie, de még szebb eredményt ért el a Dahliákon kívül főként a kahkalinok nemesítésével, a Hungária kankalinok előállításával. Az erre irányuló munkát 1932-ben kezdte. Egy angol kerti primula', a fehér virágú sudár kankalint (Primula elatior) az orvosi kankalinnal (Primula officinalis), a törpe kankalinnal (Primula vulgaris) és a Kaukázuson túl honos piros kankalinnal (Primula Juliae) keresztezte. A következő évben a sudár virágú kankalin sárga alakjára rávitte a törpe kankalin kék virágú alakját és a már eredetileg is fajkeverék sárga szemű és piros szegélyű kerti kankalint. Ilyen módon számtalan új kankalin alak keletkezett, amelyek közül kiválasztotta a legnagyobb virágúakat és 1935-ben azt a kettőt keresztezte, amelyek közül az egyik piros színével és sárga szemével, a másik nagy virágzatával tűnt ki. így keletkeztek a Hungária kankalinok évről évre szebbnél szebb újdonságot adó törzsei, amelyeket aranyéremmel tüntették ki. Nagy vesztesége és kára a kertészetnek, hogy Manninger Vilmos további virágnemesítői tevékenységének a kegyetlen halál véget vetett, A kertben kinemesített szarkalábjait, Dahliáit, főként pedig Hungária kankalinjait messze az ország határain túl is nagy elismeréssel fogadták.' Amióta egyetemeinken a növény tudomány az orvosi karról a bölcsészeti karra került, a botanikával foglalkozó orvosok száma erősen megfogyatkozott, de nem azért hagyták abba orvosaink a ,,scientia amabilis" művelését, mivel közvetlen kapcsolatuk a növénytudománnyal megszűnt, hanem, mert az orvostudomány kiterebélyesedett, új feladatok elvégzésére kellett vállalkoznia, új disciplinák keletkeztek, amelyek fokozott mértékben veszik igénybe az orvosokat. A növényekkel való foglalkozásnak klasszikus módja a háttérbe szorult és helyet adott az experimentális terápia követelte kutatásoknak és