Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
A hazáinkban élt külföldi orvosok közül, a'kik a magyar botanika fejlesztésében közreműködtek, növényeinket leírták, gyűjtötték, meg kell említenünk az alsó-ausztriai Neunkirchenben született Rockel Antalt, aki sebészmester, katonaorvos, szülészmester volt, mint gyakorló orvos jött hazánkba és itt különösen, Dél-Magyarország flórája keltette fel érdeklődését. „Plantae Banatus ráriores" című, 1828-ban megjelent •munkájában, amelynek növényrajzait maga készítette., már érvényesülnek a •növénygeogiráfiai szempontok. Megállapította a vegetáció függését a klímától és a talajtól, és állandóan hangoztatta a közvetlen megfigyelések értékét, a természet elfogulatlan vizsgálatát. Kifejtette, hogy a természetet nem lehet azokba a rubrikákba, rendszerekbe beszorítani, amelyeket némelyek a dolgozószobában végeznék. Rochel egyik növénykutató útja során került összeköttetésbe a modori születésű és a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát nyert Heuffel János, lugosi orvossal, a Bánság másik növénykutatójával, aki sok hazai és külföldi botanikussal állott levelezésben és növényosereviszonyban. Heuffel éles szemű botanikus voit és egész sereg új növényfajt fedezett fel azokon a területeken, amelyeket Ki'taibel és Rochel is bejárt. Több olyan külföldi származású gyakorló orovsról is tudunk, akik hazánknak valamelyik területfan füvészkedtek és hazájukban kiadott műveikben emlékeztek meg itt talált növényeinkről. Ilyen volt a morvaországi születésű Schlosser (eredeti nevén lovag Klekowszki) Kalazanti József, aki Bécsben szerezte meg orvosi diplomáját s egy ideig ott folytatott orvosi gyakorlatot, majd hazánkba jött és eleinte Teplicen volt fürdőorvcs, később Kőrös megye fizikusa, utóbb pedig Zágráb megye főorvosa lett. Horvátország növényeiről szóló könyve, amelyben számos magyarországi növény is helyet kapott, Zágrábban jelent meg. Ebben a korban, de a korábbibán imég inkább szép számmal voltak olyan hazai orvosairík, akik nagyobb terjedelmű botanikai művet nem írtak, hanem adatokat szolgáltattak Clusiusnak, Matthiolusnak, Purkirchernek, Kitaibelnek, Baumgartennek és így tovább, működési helyükön talált ;növényekkel gaz20 Orvostörténeti közi.