Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

Kitaibel kortársa, a késmárki születésű Genersich Sámuel, aki orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, majd szülővárosában kezdte meg orvosi .gyakorlatát, később Lőcse városának lett a főorvosa, szintén lelkes fejlesztője volt a magyarországi botanikának. Rendkívül sokat botanizált a Szepességben, a Tátrában és ezek növényvilágának egyik legkiválóbb ismerője volt. Fel is sorolta ezeket a növényeket 1798ban megjelent „Elenchus florae Scepuciensis" című könyvében, amelyről Winterlnek és Kitaibelnek élénk vitája is volt. Kitaibelnek az volt az álláspontja, hogy egy kezdő gyűjtő inkább a botanikus kertnek küldje be növényeit, ahol azokat a szakemberek biztosan meghatározhatják, Winterl pedig azt fejtegette, hogy Genersich, bár nem volt kötelezve a növények gyűjtésére, mégis olyan felfedezéseket tett, amelyekkel szemben az összes (többi fizikusok gyűjtése egyszerűen: nulla. Genersich másik munkája a .„ Catalogua plantarum rariorum Scepusii 1801 in autumno in usum amicorum coscriptus", amely kiegészítője lett volna az Elenohus-nak, kéziratban maradt ránk. Orvos, mégpedig Földi János nevéhez fűződik a növények elnevezése terén >a nyelvújítás megindítása. A nagyszalontai születésű Földi Jánois nehéz körülmények között végezte alsóés középfokú iskoláit. Egy ideig tanító volt Kiskunhalason. Azért vállalta ezt az állást, hogy némi pénzre tehessen szert és beiratkozhassék a pesti egyetemre orvosnövendéknek. Orvosi diplomáját 1788-ban szerezte meg és még abban az évben Szatmáron vállalt orvosi állást. Két év múlva feleségül vette Weszprémi István, debreceni orvos leányát és lakóhelyét felcserélte' Hájdúhadházával, ahol hajdú-kerületi orvos lett. 1793-ban megjelent „Rövid kritikai rajzolat a magyar füvésztudományról" c. 60 lapos röpiratában kifejtette, hogy a növények rendbeszedése és elnevezése két fundamentuma a füvélsztudománynak. „Mely nagy d'itsőségére fog az szolgálni nemzetünknek s nemzeti nyelvünknek, ha a deák megjobbított füvésztudomány után a mienk lészen a kritikán fundált és tévedés nélkül Való második fűnevezés." AzzJal a tervvel is foglalkozott, hogy Linné munkáit, elsősorban a korszakalkotó