Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

területén elévülhetetlenek, külön is meg kell említenünk Marcello Malpighit, aki Bolognában végezte orvosi tanulmányait. 1653-ban nyerte el oklevelét, és mint XII. Ince pápa orvosa halt meg 1694 novemberében Rómában. Nemcsak az orvostan terén alkotott maradandó értékűt a kapilláris vérkeringés felfedezésével, a vörös vértestecskék leírásával, a mirigyek, a tüdők, a lép, az idegek, az agy, a retina, a tapintó testecskék úttörő vizsgálatával, de a növénytan terén is, elsősorban a tracheák felismerésével. Az „Anatómia plantarum" című művével megalapítója lett a növényi szövettannak és a boncolástannak. Nem mehetünk el megemlékezés nélkül John Ingenhousz. hollandiai orvos mellett sem, akit Mária Terézia Bécsbe hívatott, és miután ott több főhercegnőt himlő ellen beoltott, udvari orvosává nevezte ki. Ingenhousz azért nevezetes a növénytudomány szempontjából, mert már 1769-ben kimutatta a növények asszimilációját, tehát azt, hogy napfényben oxigént, a sötétben pedig szénsavat választanak ki magukból. A három említett században sok orvos a távoli földrészek felkutatására szervezett expedíciókhoz csatlakozott, hajókra szegődött hajóorvosnak, hogy alkalma lehessen az egzotikus világrészek növényvilágát megismerni. Ilyen volt például Engelbert Kaempfer, német orvos, aki 1685-bein egy holland hajón jutott el Ceylonba, Szumátrára, Jávába, Sziámba, majd onnan Japánba, ahol mint orvost, különös érdeklődéssel fogadták. Ö volt az első európai, aki engedélyt kapott arra, hogy Jedóból, a mai Tokióból a sziget belső területét is bejárhassa. ..Amoenitates exoticae" című munkáját, amelyben a megfigyelt és gyűjtött növényekről számolt be, a tudományos világ nagyrabecsülte és nagy szolgálatot tett vele az utána Japánban járt növénykutatóknak. Hajóorvosként került Japánba a svéd Karl Pehrsing Thunberg, Linné egyik leghíresebb tanítványa, az upsalai egyetem nagyhírű tanára, aki 1772-től 1775-ig a Fokföldön a Holland-Keletindiai Társaság orvosa volt, onnan Batáviába, majd Japánba hajózott, és ott orvosi tevékenykedése mellett szorgalmasan botanizált. Ennek ered-