Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

Lemondása után elhatározta, hogy elhagyja Romániát, bár dr. Davila, az egészségügyi közigazgatás vezetője, tartóztatni igyekezett egy olyan képességű orvost, mint amilyen ő volt. Erre utal egyik levelében, ahol így ír: „Most azonban határozott szándékom Stambulba indulni, további szerencsém keresése végett, mert ámbár Davila ittvoltak or ismét állomást ígért, nem győzöm bevárni a kegyes határozatot."

1

"' Végül is a török állam szolgálatába állott, a dobrudzsai Küsztendzsében (a mai Constanta kikötő). „Román élet" c. munkáját, amelynek írását még Focsaniban kezdte meg, Küsztendzsében fejezte be. Dobrudzsából több érdekes cikket küldött a Magyar Sajtónak és a Gyógyászatnak. Ezek az orvosi-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó írásai a küsztendzsei mohamedán lakosság életkörülményeire és szokásaira vonatkoznak s érdekes adatokat szolgáltatnak a korabeli Dobrudzsa társadalmi és művelődési viszonyaira. A rákövetkező években Törökország európai, kisázsiai és afrikai tartományainak egy részét barangolta be. 1867-ben Ciprusból küldte el a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületnek a „Román élet" kéziratát. Lehet, hogy ugyanakkor juttatta el ugyanoda az „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" c. pályamunkájának kéziratát is. A kiegyezés után elhatározta, hogy hazatér. Ebben az időben 46 éves volt. 1868-ban elindult hazafelé. Magyarország felé utaztában agyvérzést kapott s tehetetlen állapotában pénzéből kifosztották, sőt poggyászait is elvesztette. Betegen, testben és lélekben megtörve ér Erdélybe, ahol egy ideig Kolozsváron tartózkodott. A Vasárnapi Újság 1868. május 31-i számában névtelen cikk jelent meg szomorú állapotáról: „Ott kaptam barátomat egy kapu alatt — írja névtelen látogatója — karosszékben, hova kivitték, mert nem bír járni, a nedves szoba levegőjét nem bírta tűrni. Barátjai a jobb napokban, ma már kevesen látogatják s a honvédsegélyző egylethez hiába fordultak nevében e pillanatig... Dolgozna jó szívvel, de nem tud, elfeledett írni, el olvasni; valami kínozza, fúrja agyát, amitől nem bír menekülni. Keveset eszik, mert nem bírja állcsontjait. A Magyar Pol-