Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól
gok mellett a „virágvizek" előállítása is. Ezek közül a kakukkfű (thymus), a pompás nőszirom, a különböző szegfűk és rózsák, tulipánok és vadvirágok nagyon sokszor előfordulnak. A tölgyfakéreg, a zsálya, a vérehulló fecskefű is többször előfordul, mint fontos orvosság a kolera, a kólika, a vérhas, a hasmenések gyógyítására. Ezek sem magyar empíriák, mert hiszen majdnem valamennyi középkori leírás, sőt már a salernói verseskönyv is javasolja, Paracelsus is emlegeti könyvében. A mák hatását is sok helyen leírják és hasfájás, görcsök, hányás ellen javasolják. A vérehulló fecskefűt is ismertetik, mint fájdalomcsillapítót, és mint az öreg kéziratokban olyan gyakran szereplő különböző görcsöknek és a bélcsavarodásnak ellenszerét ajánlják. Az ánizs sokszor előfordul a köménnyel együtt, mint az állati és emberi felfújódás ellenszere. Különböző keverékeikben a menta piperitát is kevertetik, valamint a fodormenta is sokszor szerepel. A gyöngyvirágot három kéziratban is megtaláltam. Az egyikben, mint tüsszentést előidéző szert javasolják. Hiszen tudjuk, hogy a tüsszentést a középkortól fogva már fontos tünetnek gondolták és azt állították, hogy ettől tisztul ki az agyvelő, a szemek, az orr, sőt még a fülek is. így írja le Paracelsus is. Szédülésre, különböző fejfájásokra évszázadokon át alkalmazták, de a Németh Mihály-féle könyv (Szelestey) a fokhagymával keverve féregűzésre is ajánlja. A Herzan bíborosféle gyógyító könyv Bock Jeromosra hivatkozik és írja le hatását, mint szíverősítőt és idegerősítőt. A fagyöngyöt (viscum album) több kézirat emlegeti szédülés ellen. Ugyanerre használták a galagonya főzetét is. A Nádasdy-kéziratokban (1550—1580). de máshol is az orvosló könyvekben, az anyarozs is megjelent már, mint fontos orvosság. Nem is csoda, hiszen a primitív népek is jól ismerték. Különböző eredetű, de leginkább női vérzések ellen használták, de ugyanerre a célra a pásztortáskát is említik, sőt ebből flastromokat is készítettek a vérző sebekre. Fontos fejezete valamennyi orvosló könyvnek a vizelethajtás és vizelettisztítás. Ez is ősi hiedelem. A beteg szervezetet