Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

Bejthe István 1595-ben, Vas megyéből. Németújvári hitszónok. A XVII. században Irid. Monavius Silesita. A XVIII. században Pápai Paris András, orvos 1703-ban Nagyenyeden született. Csapó József orvos 1775, a pozsonyi növényvilágot adta ki. A híres Vályi, Zala megyében. Balog, Benkő. Kitaibel 1784. adjunktus a kémia és növénytan professzora, meghalt 1807-ben. Kolbáni Pál 1791. Földi János 1793. A XIX. században Diószegi és Fazokas." A következő fejezetben betűrendben írja le az egyes gyógynövényeket, hatásukat és használatukat. Több helyen Linne rendszerét követi, de gyakran eltér attól és teljesen önálló a beosztása, inkább gyógyító hatásuk szerint. Végül az elkülönítési módokat ismerteti. A latin szöveg után néhány német oldal következik, melyek teljesen a korabeli osztrák gyógyító könyvek és herbáriumok variációi. Végül a vízgyógyításról ír néhány megjegyzést, habár az ő életében Priessnitz még ismeretlen volt. A gyógynövények használati elkészítése és hatása tekintetében sok helyen egészen egyéni leírást találtam. Ferber, a kéziratos gyógyító könyv szerzője kétségtelenül nagyműveltségű ember volt, aki más irányú munkákat is írt, habár nem tudtunk róla, hogy munkái nyomtatásban valaha is megjelentek volna. Megtalált kéziratai közül az érdekesség kedvéért kiemelem még a következőket: 1. Rajzolatok Ó- és Üjmagyarországról. 2. Geheime Verschwörung Ungarischer Magnaten. 3. Sammlung verschiedener Gedichte, amelyek között magyar versek is vannak. 4. Magyarország és kapcsolt részeinek történetét is megírta. Keresztényi Pál kántortanító gyógyító könyve A könyv 118 kéziratos oldal, sűrűn teleírt, egy kéz írása. Ennek főképp az az értéke, hogy nagyrészt egyéni tapasztalatok gyűjteménye, amelyekhez kétségtelenül szóbeli közlések