Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól
lipómát fogantélos hóttetemnek említik. Cafat betegség: a női nemibajok. Fekete hólag a vérrel telt sötét színű bulla. A viszketést gyakran viszorgásnak írják. A vizes tetű nem más, mint az ujjak közti gombás gyulladás. A vizes te tű-fű pedig az euforbia. A hidegrázást hideglülésnek is nevezik. Sokszor olvashatjuk az árnyika vagy árnyéka kifejezést, amely nem egyéb, mint az aranyfű, arnica montana gyökeréből készült tinktúra. A kéziratok ismertetése Nem tartozik tanulmányunk keretébe, csupán a teljesség kedvéért említem meg a dr. Varjas Béla szerkesztésében megjelent könyvet, amelyet 1943-ban az Erdélyi Tudományos Intézet adott ki: „XVI. századi magyar orvosi könyv" címen. Ezt a kéziratot, amely a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár tulajdona, először 1913-ban Gulyás Károly a Magyar Nyelvőrben írta le, legutóbb az Orvosi Hetilapban (1956. 35. szám) dr. Kováts Ferenc is foglalkozott vele. A nagyon értékes kéziratos könyvről ezek szerint most már kétségtelenül állítható, hogy orvosdoktor műve, ha vannak is részletei, amelyek kissé furcsán hatnak és babonáskodó jellegűek. Ez Ethnographiában dr. Vaj kai Aurél ismertet egy XVIII. századból való orvosló kéziratos könyvet, amely a Veszprém megyei Berhida községből származik. A kéziratból •megállapította, hogy annak részei Nedliczi Vályi Mihály „Házi Orvos Szótároeska" átírásai, míg ennek a kéziratos könyvnek állatgyógyászati részeit Mesterházy Péter XVII. századbeli lógyógyító könyvéből írta át a szerző (Állatorvosi Lapok, 1906.). Thaly Kálmán a Századok-ban (1871) ismertet egy orvoskodó kéziratot, amelynek a címe: „Az füveknek jóságáról, azaz hasznárul." Dr. Veress S. az Ethnographia 1892. évfolyamának első számában leír egy kéziratot, amely 1727. keletű és tisztára empirikus gyógymódokat tartalmaz. Ismerjük Révai István kéziratát 1666-ból (Nemzeti Múzeum), Balassa Péter gróf kéziratos orvosló könyvét a XVII. század-