Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

tését 10 évi várfogságra változtatták (1852. imárcius 27. kelt határozattal), amelyet Josefstadtban kellett letöltenie. Büntetéséből 5 évet töltött ki, mivel 1856-ban közkegyelemben részesült. Fogsága alatt az ódizmust tanulmányozza. E „jelenséggel" kapcsolatban folytatott tanulmányai később arra szolgáltak neki, hogy tanulmányt írjon az „Od és életdelej ess ég közéleti értéke" (Pest, 1858) címen. Ez a munka kirívó ellentétben áll későbbi munkáinak és cikkeinek szellemével, valamint a forradalom előtti természettudományosabb felfogásával. Odizmus, vagyis a vitaiizmus mellé szegőd ését megérthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy az ódról szóló elmélet annak idején (1850 és 1860 között) elég elterjedt volt egyes orvosi körökben s negatív irányban befolyásolt sok orvost. Ez történt vele is, aki könnyen került ennek a tudománytalan áramlatnak a befolyása alá, mivel nem rendelkezett elég szilárdan megalapozott materialista felfogással és josefstadti fogságának körülményei között, a forradalom leverése következtében, egy társadalmi összeomlás hatása alatt állott. Sajnálatos, hogy maga is, aki megtévesztett volt, az ódizmus tévtanának egyik terjesztője lett. Bukaresti barátja, Koós Károly feljegyezte róla, hogy „erősen hitt a delejezésben, írt is erről egy kis könyvet, de megjárta Bukarestben ezen tudományával. Egykor egy egész kis társaságot akart elaltatni delejezésével, de egyetlen eggyel sem boldogult — a miért aztán hallott is eleget a nőktől .. ."

8 ötévi távollét után a fogságból Budapestibe visszatérve, ismét megkezdte tanulmányait és elmaradt vizsgáit letette. 1857ben orvosdoktorrá és szülésmesterré avatták. Erdélybe jött, azzal a céllal, hogy letelepedjék ennek az országrésznek valamely csendes városában. Abrudbányára költözik, ahol orvosi rendelőt nyitott. Pontosan nem tudjuk, mennyi időt töltött ott, amint arról sincs biztos tudomásunk, hogy a bányaorvosi tisztet is betöltötte-e ott. „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" című dolgozata arra enged következtetni, hogy Abrudbánya vidékének gazdasági és társadalmi viszonyait, orvosi-egészségügyi kérdéseit és néprajzi helyzetét igen jól ismerte. Az sincs kizárva, hogy már közelebbi ismeretséget kö-