Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. TARDY LAJOS: Az első magyar „sub auspiciis” orvosdoktor

zetet — miután megtanultam a nyelvét — a nemesfémek helyesebb olvasztására, a vasöntésre, olvasztókemencéket, acél- és vasmüveket rendeztem be; megtanítottam őket az ágyúkészítésre, lőpormalmokat és nagy lőporraktárakat állítottam fel. Az egyiknek homlokzatára a király perzsa nyelven márványba vésette nevemet és érdemeimet. Ezenkívül elrendelte az uralkodó azt is, hogy mindazt a jót (ha ugyan tevékenységem annak nevezhető), amit tettem, fel kell jegyezni a templomok által vezetett könyvekbe, valamint a történelemkönyvekbe." Ha Reineggs mindezen tevékenységeihez — amelyeknek valóságában nem kételkedhetünk, művel a régebbi és újabb források egyaránt megerősítik ezeket — hozzáadjuk Geronti Kikodze grúz történész megállapításait Reineggs alias Jakub khán könyvnyomdaalapítói, színházújjászervezői és nem utolsósorban államigazgatási működését illetően, teljes egészében előttünk áll — ha csupán kontúrjaiban is — Reineggs Jakab doktor, Grúzia reformátora. Mindehhez hozzá kell még fűzni, hogy •— mint az Patyomkin herceggel folytatott levélváltásából kitűnik — grúziai működésének utolsó évében két ezred európai mintájú megszervezésével foglalkozott. Mindkettőnek parancsnokává őt nevezte ki Heraclius. Egy másik írásában Reineggs részletesebben is elbeszéli a hét faluval történt megajándékoztatásának történetét. Poggyászában megtalálta Joseph von Sonnenfels „Grundsätze der Poli zey-Wissensoh aft" című munkáját és szabad óráiban perzsa nyelvre fordította le. A könyv annyira megtetszett Heracliusnak, hogy azt maga ültette át perzsáról grúzra és a Reineggs által felállított nyomdában grúz nyelven kiadta. És minthogy az uralkodó úgy vélte, hogy Sonnenfels tudományos tételeinek megvalósíthatását legjobban maga Reineggs tudná bebizonyítani, megajándékozta a hét faluval, hogy először ott, azután pedig egész Grúziában bevezetésre kerülhessenek a felvilágosult abszolutizmus korszerű elvei. Grúzia vezetői sűrű levelezésben álltak Reineggs-szel, egészen haláláig. Ezeket a leveleket — melyeknek anyaga eddig publikálást nem nyert — a Grúz Tudományos Akadémia tbili-