Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére

szótövekben található meg, de esetleg a nyelvalkatokban is van valamelyes rokonság. A sumér—akkád, majd a babilóniai (első istentrias: Ana, Ea és Bél) istenképzet tényleg hasonlít a finnek elgondolásához, ahol szintén istenhármassal (Ukk, Väinänöinen és Ilmarinen) találkozunk. Abban, hogy a pogány finnek a betegségeket ugyancsák démonok művének tekintették, semmi különleges­ség nincsen, mert a természeti népek ilyen irányú felfogása imindig azonos. A babilóniaiaknál a 'betegségek a halálistenek­kel és az alvilág úrnőjével álltak alárendeltségi viszonyban, a finnek a gonoszt már megszemélyesítették, mint az északi szél­orkánt jelentő Hiiszi óriást, az ő leánya, Luhitar jelenti a be­tegségeket. Vele kapcsolatosak a betegség démonai, akiket a finn mitológia éppen olyan fajlagossággal ruház fel, mint a babilóniaiak, mert a dögvészt Szyöja, a hasgörcsöt Aethy. a sorvadást Riiszi, a rühöt Paiszet, a daganatokat pedig Pisztosz démonoknak tulajdonították. A sumér—akkád felfogás szerint a démonok a „fájdalom hegyén" (chursag gigga) laknának; a finnek ugyancsak a „fájdalom hegyére" (kipumüki) képzelik el a démonokat. Sőt utóbbiak szerint éppen e hegycsúcs kilenc barlangjának egyikében őrizné a sámán, mágikus szertartásai­nak erejével, a betegből kiűzött démonokat. A babilóniaiak fejlett és iskolázott gondolkozásmódja és gya­korlati érzéke igen jó megfigyelő képességgel társult. Mind­ennek ellenére a babilóniai orvostudomány kezdetleges ma­radt, nem fejlődhetett tovább, mert az empiriás ismeretek el­halványodtak és a mágikus gyógyászati elemek jutottak túl­súlyra. A babilóniai orvostudomány ezért nem közelíthette meg az egyiptomiak által elért színvonalat. IRODALOM 1. C. Bezold: Einige Bemerkungen zur babylonischen Leberschau. Giessen, 1905. 2. E. Bezold: Ninive und Babylon, Leipzig, 1909. 3. G. Conteneau: Le Magie chez les Assyriens et les Babyloniens, Paris, 194.

Next

/
Thumbnails
Contents