Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére

séget okozzon. A közép- és újkor idején világszerte találko­zunk azzal a hittel, hogy viaszfigurák elvarázsolása betegséget, sőt halált okozhat. Mindennek elhárítását a babilóniaiak a fe­hér (papi) mágiával akarták elérni. Ezért olyan alakot készí­tettek, amely a boszorkányt ábrázolta, a fény-, valamint tűz­istenek felidézésével kapcsolatos szertartás folyamán azt el­égették, abban a hitben, hogy ezzel a megrontás megszűnik és a beteg meggyógyul. Ezzel a betegség eredetének mágikus ma­gyarázata újabb elemmel szaporodott. A betegség most már nem a véteknek isteni büntetése, de nem is az ok nélkül ha­ragvó istenség erejének kifejezője, hanem egyszerűen a gonosz diadala, a bosszúállás vagy a rontó emberi szándék következ­ménye. Előtérbe jut tehát a jó és gonosz kettőssége, ami majd az óperzsák felfogásában kerül a legélesebben szétválasztásra, náluk határolódik el az ördög alakja (Angro-Mainu). A go­nosz mint vallási princípium, a babilóniaiaknál még nem került megszemélyesítésre, de filozófiai előfeltételei már kibontakoz­nak. Az ókori keleti népek közül egyedül az ősi zsidó vallás­ban nem találkozunk a gonosz perszonifikálásával. A Jób­könyvében szereplő sátán még csak az isteni udvartartásnak egyik jelentéktelen és önálló hatalommal nem rendelkező alakja, de a Jób-könyvet is már a babilóniai fogság után, te­hát a babilóniai filozófia hatására írták. A későbbi ördöghit már perzsa eredetű. Mindenesetre a betegségek eredetének mágikus magyaráza­tába bevonult a gonosz-princípium, az ártó szándék. Példakép­pen a Maqíu-gyűjtemény néhány sorát idézzük: „Ki vagy, te boszorkány, akinek szívében szerencsétlenségemnek igéje rej­tőzik, akinek nyelve megrontásomat okozta, akinek ajkai meg­mérgeztek, akinek lábnyomaiból a halál támadt? Te boszor­kány! Megragadom szájadat, megragadom nyelvedet, megraga­dom szikrázó szemeidet... A világító Holdisten semmisítse meg testedet és vessen téged vizeknek és tüzeknek örvényé­be ..." A mágikus gyógyászat a babilóniaiaknál két szakaszban ala­kult ki. Az első időben csak a démonok kiűzését (exorcizmus)

Next

/
Thumbnails
Contents