Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. SCHULTHEISZ EMIL: Magyar orvos-természettudományi folyóirat kiadásának terve a XVIII. századból
1713 októberben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ahol előbb teológiát, majd egyidejűen filozófiát és medicinát hallgatott. A lizentiátust 1716-ban szerezte meg (Dissertatio de deliriis etc. Vitembergae 1716.). 1718-ban orvosdoctorrá promoveáit. Hazaérkezése után Késmárkon folytatott praxist. 1718-ban vette feleségül Anna Rosina Chytressint, 1722-ben Liptó megye fizikusa. 1719 októberben a németországi Academia Naturae Curiosorum választotta tagjai sorába. (Vele egyidejűen hasonló megtiszteltetés érte Köleséri Sámuelt és Raymann János orvosdoktorokat is. Ennek a nevezetes tudományos testületnek első magyarországi tagja Moller Dániel Vilmos volt 1694-ben, a pozsonyi evangélikus lyceum nagynevű rectora.) 1726-ban Szepes megye főorvosa s ezzel kb. egy időben gr. Csáky Miklós nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek udvari orvosa lett. 1746-ban halt meg. Fischer Dániel általános orvosi gyakorlata mellett sok irányú irodalmi munkásságot fejtett ki. Fiatalabbkori művein erősen érezhető a wittembergi egyházi orthodoxia hatása. Különösen első nyomtatásban megjelent munkája (Ten ta men pneumatologico-physicum de mancipiis diaboli sive sagis. Vittembergae, 1716.), melyben a boszorkányok s az ördög ártalmairól értekezik, jellemző kora fantáziadús, irracionális vallási befolyására. Az értekezésben kimerítően tárgyalja az ördög és a boszorkányok ártalmas erejét, bennük jelölve meg sok betegség (morbi magici) kórokát. Későbbi írásaiban már mind kevesebb a misztikus elem. A Commentati ones physicae de calore athmospherico (Budissae 1722.), >— melyben azt 'írja, hogy a nap csak világít, de nem melegít — utolsó a hypotetikus művek sorában. Ezután megjelenő közleményei mindinkább empirikus jellegűek. Témáik a pharmakológiától a therápiáig a medicina jóformán minden ágát felöleli. Gyakorlati orvosi kérdéseket tárgyal Praxeos medica című, 1731-ben megjelent kézirata. Fischer Dániel nevét külföldön főleg a cirbolya- és törpefenyőből előállított ún. kárpáti balzsamokkal kapcsolatos vizsgálatai és írásai tették ismertté. Nevét sok, általa bevezetett és használt régi gyógyszerkeverék őrzi: Elixiri antivenereum Fischeri., Spir. nitri Bezoardicus Fischerianus. etc.
