Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS: Johannes Patersonius Hain

rajzolta le vázlatosan. Ez a nemes azt írta, hogy Ung megyében, közel az Orlo-tóhoz, Kúpos városka mellett, az előző évben egy eleven sárkányt láttak. Nyilvánvaló hát, hogy nem lehet csekély a sárkányok száma, akárcsak a Kárpátok üregeiben, ahol a sárkánycsontokat ássák. Megbíztam egy parasztot, szerezzen nekem még csontokat. Remélhetőleg nemsokára elhozza a koponyát, karmokat és a többit, amivel Sachs úr gyüjtőszenvedélyét kielégíthetem. Jelenleg a magyarországi ritkaságok és különlegességek megírásával vagyok elfoglalva, ahol mindent töviről hegyire elbeszélek. Addig is hadd említsem meg a következőt: Szepes megyében, egy mérföldnyire a Dunajectől, a karthauzi kolostor mellett van egy barlang. A nép egyszerűen sárkánybarlangnak nevezi. Richmondon át kell megközelíteni. A Villa Lavnicanál délnek fordulva egy meredek hegyhez érünk. Nyugati oldala merő szikla, kelet felől gyeppel és erdővel borított. Ha a hegyet megmásszuk, újabb hegy emelkedik előttünk. Ebben van a barlang, rengeteg denevérrel. A csontok úgy fekszenek a cseppkő alatt, mintha saját zsírjukkal lennének befedve. Sem nem korhadtak, sem nem romlandók. A nagyobbakat magunkkal vittük, mert ezek a ritkábbak. Különösen meglepett egy keresztcsont, mert akkora volt, mint egy nagy nyereg. A második barlang Liptó megyében van. Szent Miklós és Deménfalva közelében, a Vág forrásvidékén. Itt is cseppkő fedi a földön heverő sárkánycsontokat. Az említett nemes kiásott egy 2 könyök hosszú combcsontot és megígérte, hogy elküldi. Sárkányfogak is találhatók szép számmal, olyik hosszabb' egy arasznál. Nagyobb hitel kedvéért mellékelem a keresztcsontot, néhány fogat és tibiát," így végződik a második levél. A rákövetkező esztendőben Hain külföldre juttatott jegyzeteiből Vollgnad Henrik boroszlói orvos közölt egyet s mást. A cikk címe: De draconibus Carpathicis et Transsylvanicis. Ugyanott jelent meg 1673-ban, ahol az előző kettő. Ehhez a munkához újból remek metszetet mellékeltek. A kép mérete 44 cm és 23 cm. Az egész lapot egy sárkánykoponya foglalja el. Nézzük meg jól a koponya rajzát. Erről ismerték fel a XVIII. és XIX. század kutatói a sárkányban a barlangi medvét. Az állcsontban nem barlangi medvefogak láthatók. A kép