Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Prof. RÉTHELY ANTAL: „Jegyzések a Choleráról"

Ráczkeve. 1831. „Ezen esztendőben a még hazánkban sőt Európába ismeretlen Cholera nyavalya Júliusban elkezdvén kegyetlenkedni, uralkodott 8-berig (= október) és igen sok, többnyire javabeli embereket és asszonyokat tépett el. Ezen nyavalya gátlására sok féle más helyekkel való közösülést (= közlekedést) elzáró tilalmak jővén közbe, sok baj okoztatott az Elöljáróságnak, minden órában tudósitást kelletvén a megholtak vagy a nyavalyától meggyógyultak számáról tenni; de minden óvások mellett is a kit a nyavalya meglepett, egy két nap alatt vége lett. Isten őrizze meg hazánkat s városunkat az efféle többszöri csapástól!!" (Magdics. Diplomatorium. 180—181.) Szentes. 1831. augusztus. „1100 lakost pusztitott el az epemirigy." (Palugyay IV. 490.) Szikszó. „A dühöngő kolera itt is számos áldozatot ragadt el." (Császár: Szikszói Enyh-lapok. 19.) Veszprém: „1831. július havában Heves- és Zemplén-megyékben dühöngött a cholera. Augusztus vége felé itt (Veszprémben) is kiütött, még pedig nagy erővel; volt nap mikor 27-en meghaltak, összesen 350-en haltak meg. Majdnem mind szegény ember volt, kiváltképpen csapók.

3 Ezen nagy halandóság oka abban rejlett, hogy a megbetegedetthez senki sem mert nyúlni s rajta segíteni. Október 23-án a rettentő betegség megszűnt." (Bolgár M. Veszprém stb. 79.) Távol áll tőlem — inem orvostól —, hogy behatóbban foglalkozzam az 1831. évi kolerajárvánnyal. Ennek hazánkban már elég nagy irodalma van, de úgy látom, még mindig hiányzik egy olyan összefoglaló mű, amely egységesen, kronologikusan, elterjedésében s áldozatainak számát vidékenként is figyelembe véve, foglalkozna vele. Az 1831. évi járvány történeti jelentőségre is szert tett, mert a kitört zendüléseket, lázadásokat főképp Zemplén, Gömör, Abaúj, Sáros és Szepes vármegyékben csakis katonai erővel lehetett elnyomni. Minderről bővebben ír — a források megemlítésével — dr. Gortvay György

4 kitűnő munkájában (23—27). Debretzeni Pap István leírásának közreadásával egy érdekes adattal óhajtottam gazdagítani az 1831. évi kolerajárvány hazai irodalmát.

5