Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez
„Ez a mostani havatlan meleg tél. és időjárás, okot adott arra az embereknek, hogy sokan kérdezősködjenek, hogy volt-é illyen tél? Sött az öregebbek is sokan, annyira el felejtették már a' mult idők járását, hogy e' jelenvaló télhez hasonlót, soha senki sem ért. De még magok a tanult Tsillag-visgálók, figyelmessé tétetvén ezen különösség által, külömbb külömbbféle vélekedések elő terjesztésére vettek alkalmatosságot. Ezeket à közönséges Újság Levelekből itt felhordanom annyival szükségtelenebb volna, hogy én senkinek szavába állani nem akarok; a' jövendő vagy igazolja, vagy megfogja ezeket azokat czáfolni. Czélom egyedül ebben határozódik, hogy az illy énekben gyönyörködő Olvasóknak, együvé irva adjam kezökbe a' különös időjárási esztendőket, elegendő hézagot hagyván másoknak, az el maradtak kipótlására. De ezen előadásban igazságos kivánok lenni, és ezen gyűjtögetést nem tulajdonítom magamnak, hanem vallom, hogy azt Pap István szorgalmatosságának köszönhetjük." 1 Sajnos, csak közvetett bizonyítékaim vannak arra nézve, hogy a Kultsár említette Pap István azonos a Kenderesen működött debretzeni Pap Istvánnal. Amikor ezt a régi katalógust Pap István közlésre átadta Kultsárnak, 50 év körül lehetett. Érdeklődése megvolt az időjárási megfigyelések iránt, mert már 1807 óta, tehát 15 éve végzett rendszeres feljegyzéseket azokon a helyeken, ahol mint lelkipásztor működött (Tiszaug és Kenderes). Bizonnyal jártak neki Kultsár lapjai, s talán más lap is, és azokból, valamint különféle munkákból gyűjthette egybe az elszórtan megjelent régi időjárási adatokat. Őt kell az első magyar kutatónak tekintenem, aki szélsőséges régi időjárási esetek, valamint elemi csapások — így járványos betegségek — szétszórtan levő feljegyzéseit egy begyűjtötte és időrendi sorrendbe foglalta. Kultsár nagy érdeme, hogy ezeket kiadta. Ezzel a kissé hosszú bevezetéssel óhajtottam megvilágítani az alábbi értekezés szerzőjét, mert — mint említettem — személye a magyar írók életleírásában ismeretlen volt.
