Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez

Méltóságos Gróf Uram izli é a' dolgot, 's őszintén, mit gondol felőle? lesz é majd elegendő bizodalmam az országban, hol annyian, 's kiváltképen a' felsőbb rendbeliek gyakran azt hiszik, hogy ki nem őszhaju, 's nem Professzor, igen is keveset ér mint orvos-sebész? Nehéz megnyerni a' felsőbb clássisnak bizodalmát, és mégis csak eztet illeti az Orthopedicumom. Ezer meg ezerszer bocsánatot kérek jó Gróf Uramtól, hogy ennyire alkalmatlankodok, hogy illy szabadon azon hézagon áltugrok, melly a' szegény Doctor és Széchenyi István köztt fekszik — hogy nyíltszívvel közelitek Méltóságodhoz. Valódi mélly tisztelettel vagyok 's maradok Méltóságod alázatos, kész szolgája Schoepf Auguszt." Messze vezetne és nagyon túlnőne e közlemény keretén, ha a levelek egyes részleteit elemezném. Csupán annyit jegyzek meg, hogy az említett „Programma-félét" valóban kidolgozta Schoepf Ágost és annak latin nyelvű kézirata, melyet Palla Ákos ismertetett, megvan az Országos Orvostörténeti Könyvtárban. Címe: „Programmá valetudinarii privati pro curandis deformitatibus corporis in infantibus usque ad pubertatem; Pesthini 1 Maii 1836. errigendi." Arról, hogy ez a tájékoztató nyomtatásban megjelent-e, nem tudunk, de nagyjában hasonló tartalmú az 1836-ban Heckenast Gusztáv kiadásában megjelent műve, a „Népszerű intések". Felelt-e Széchenyi a véleményt kérő levélre vagy válaszolt-e szóban, nem tudjuk. „A' Pesti orthopaedi Privát-Intézet" 1837-re elkészült és Széchenyi július 24-én meglátogatta. Erről a következőt olvassuk naplójában: Essen früher wegen Schopfs Etablissement. Ich und Cr(escence) und Tasner gehen hin. Es ist gut, wird sich aber nicht erhalten, denn er ist zu „Grosser Herr". Ezek szerint Széchenyi feleségével és Tasner Antal titkárával látogatta meg Schoepf Dohány utcai „orthopaedi Privát-Intézet"-ét. Jónak találta, megjósolta azonban, hogy nem sokáig áll fenn. Ez be is teljesedett, de nem azon ok miatt, amint Széchenyi gondolta, nevezetesen, hogy igen nagy úr alkotója, hanem az 1838. évi pesti nagy árvíz pusztította el. A víz rombadöntötte az intézetet és alkotóját csődbe juttatta. 1840-ben találunk ismét Széchenyi naplójában feljegyzést Schoepf Merei Ágostról. Aznap az Akadémia kisülésén tartott,