Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez

Schoepf Merei Ágostról. Sajnos, ezek a feljegyzések igen rövidek. Ismeretes, hogy Széchenyi naplófeljegyzései akkor már mind szaggatottabbá, sokszor egészen mozaikszerűvé váltak. Gyakran csak egy-egy nevet, egy szót, vagy egy csonka mondatot jegyez fel, s így a szöveg magyarázata sokszor nagyon nehéz. Ezek a jelenségek hűen tükrözik ugyan a legnagyobb magyar külső és belső életének lázas lüktetését, de hasznosabb lenne számunkra, ha bővebbek lennének a feljegyzések. (Széchenyi egészségi állapota kedvezőtlen volt ebben az időben. Egyik orvosa, Almási Balogh Pál epekólikát, a másik, Stáhly Ignác, epeköveket állapított meg.) A naplóból mégis figyelemre érdemes adatokat kapunk Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez. A naplón kívül egynéhány megmaradt levél és könyvajánlás ad még betekintést viszonyukba. A Sopron város közkönyvtárában őrzött „Széchenyi könyvtártöredék"-ben található Schoepf: „Orvosi rendszerek-, gyógymódok-, 's némelly rokon tárgyakról" írott, Budapesten 1835ben megjelent könyvének az a példánya, amelyet Széchenyi Istvánnak ajánlott (10. ábra). Ajánlása a következő: „Felhevült 's rendetlen képzelet e vagy a tavasz életkornak szóval ki nem fejezhető édes vágya? nem tudom: de azon álom; egy nagy és dicső nemzethez tartozni szívem legtitkosb húrjait édeni harmóniában ringatá mindenkor." Világ. — Széchenyi Istvánunknak, valódi tisztelete jeléül ezen csekél munkáját ajánlja Pesten 16 Jun. 1835. Schoepf Auguszt. Az ajánláson kívül még levelet is mellékelt a könyvhöz és a levélben, melyet a Storno-család Széchenyi-gyűjteménye őriz, a következőket írta: „Nagyságos Gróf Ür! Korunk szellemét úgy hiszem, hogy meglehetősen kitanultam Európában s honunkban; s egész lényem mint ember és orvos benne él és munkálkodik. Ennél többet nem szükséges önnel elhitetnem, hogy Eránta való mély tiszteletemről s valódi hódolásomról bizonyossá tegyem. Sem gyalázatos hízelkedés gyanúja egy részrül sem másikról a bohó elbízottságé ne tartóztasson, őszintén azt mondani: hogy valamint Nagyságod a nagv emberéleti körben hathatóssan törekszik, fontos emelcsöket mozdít, s számtalan jót létesített honunkban; úgy én is ön szelleme láng-