Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez

3. A belső fejverőeret kísérő vékony ágak csakhamar a hatodik ideget is körülvéve annak menetét követik, de vele nem kapcsolódnak össze; majd a szemgödörben ezek egyedül egy lencsealakű idegdúcot alkotnak. 4. Rézszulfátos égetés az idült egyiptomi szemgyulladásban kitűnő orvosság. 5. A szem külső hártyájának gyulladásában a puhító borogatások használata nagyon megszorítandó. 6. A szemcsarnok-nedv eltávolítása alkalmas védelem a megelőzésre, és nem ritkán így gyógyítandó a staphyloma corneae. 7. A bonctanos sebész a hártyás húgycsövet minden irányító nélkül is felnyitja. 8. A verőérdaganat és környezete között alkalmazott lekötés sok íejverőér-daganatban kiváló és gyakran egyedüli segítséget nyújt, 9. Akik a combsérv megszüntetésére és visszahelyezésére az arcus cruralis felett nyomnak, valamennyi között a legrosszabb módszert alkalmazzák. Tételeit megvédte és „az orvos- és sebészettan tudorává és a szemészet mesterévé avattatott fel". A 9. ábrán látható olasz nyelvű, 1832. október 8-án kelt bizonyítványra szemészmesteri képesítésével kapcsolatosan volt szükség. A páviai egyetem irattárában fekvő bizonyítványban Panizza professzor a következőket írja: „A legfőbb orvosi Igazgatóság megbízásából alulírott jelen voltam azon szemműtétnél, melyet Dr. Schoepf úr a jobb arcon hajtott végre. A műtét tárgya volt a jobb szem belső zugában keletkezett hártyás megbetegedés. Felülvizsgálva a műtét lefolytatását, a föntnevezett Schoepf úr azt nagy higgadtsággal és pontossággal végezte el és nekem ezen gyakorlati próbán teljesen eleget tett. Bizonyságul Dr. Panizza Bertalan." Schoepf Merei Ágost nemcsak orvosi oklevelet szerzett Páviában, hanem itt ismerkedett meg élettársával, aki azután elkísérte őt haza „a pannon földre". 1832. október 11-én a Parrochia di S.-Francesco d'Assisi bejegyzése szerint házasságot kötött Brambilla Jozefával, a híres Brambilla unokájával.