Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

került. Itt egész házsort építettek fel. A kápolna 1872-ben épült.

10

va 1877-ben már hat egyemeletes és egy földszintes ház áll a tó körül 90 szobával. A családok számára külön előszobával és személyzeti szobával ellátott lakosztályok vannak. A fürdőben három osztály van, különféle árszabással. A tó levezető csatornájában ingyen fürödtek az emberek. Ez az ingyenfürdő gyakran eredményezte azt, hogy a távolabbi falvakból pár napra bejött szegények, hogy az időt jól kihasználják, naphosszat ültek a meleg vízben. Ettől aztán annyira legyengültek, hogy a „kúra" után alig tudtak hazavánszorogni. A múlt század végén Hévízen még nem volt vízvezeték. Az ivóvizet a szomszédos majorból naponta kétszer lajttal hozták, tehát megfelelő kútja sem volt. A Keszthelyi Hírlap 1895. július 28-i számában panaszkodik, hogy már Hévízen sok a győri, soproni. Vas megyei és stíriai vendég, és hogy bár a hatalmas jegenyék és platánok alkotta park gyönyörködteti és hívogatja a látogatókat és az étteremben Horváth Mihály marcali bandája húzza a szép nótákat — „kellő reklamírozás hiányában" —, mégsem ismerik annyira ezt a fürdőt, mint megérdemelné. Húsz egynéhány év múlva még mindig csak 90 vendégszobáról és 30—36 kabinról beszél Boleman István dr., a balatonparti fürdő- és üdülőhelyek leírásában. Újítás csak annyi, hogy a járni nem tudó betegek kabinjában csigákra szerelt lebocsájtó készülék van. Ezen, mintegy széken ült a beteg a vízben, s a meghatározott fürdőidő leteltével a vízből kiemelve ültethették a tolószékbe.'

04 A közlekedés még 1910 körül sem kielégítő. Az omnibusz ugyan Keszthelyről mindössze 60 fillérbe került, oda—vissza egy koronába, de a bérkocsi egy útért 5 koronát kért. A közlekedés korszerűsítését célozta az 1911-ben tervezett villanyvasút. A terv elkészült, megvalósításra sohasem került.

105 Valójában csak a gépkocsi korszaka jelentett nagyobb fellendülést fürdőéletünkben. A könnyebben, gyorsabban megközelíthető fürdőre felfigyelt az üzleti vállalkozás. Egymásután épültek az üdülők, panziók, a szomszédos Hévízszentandrás községben is. Akinek anyagi