Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez
Fürdőorvos is működik már ekkor Hévízen, de üzemben van még az ún. „köpölözőház", ahol ügyeskezű borbély végzi az érvágást és köpölözést. A XVIII. század végéről ismerjük Rantz János György tervrajzát, mely egy köpölöző ház építéséhez készült. A keresztalaprajzú épület egyik szárnyában folyosó, két oldalán három-három szobácska helyezkedik el. Mindegyik szobában két-két ovális kádat látunk, a kádak vize a falak menti csatornába folyt le és ezeken keresztül jutott el a hévízi tó levezető árkába. A szobában fekvőhelyet és kályhát is találunk. Az épület derekán elhelyezett keresztszárnyban tervezte Rantz a padlásfeljárókat és az illemhelyeket. A második épületszárnyban a nyitott tűzhelyes konyha mellett még öt helyiséget találunk, melyek közül háromban kívül fűtős kályha is van, feltételezhetjük, hogy a már említett lacikonyhát tervezték ide. Hogy a betegek számára minél kellemesebbé tegyék a hévízi tartózkodást, szórakoztatásukról is gondoskodnak. A vendéglő mellett kuglizó készült. Feltehető, hogy az 1800-as évek elején már a keszthelyi ének- és zeneiskola növendékei is ki-kirándultak Hévízre, hangversennyel szórakoztatva a közönséget. Az iskola ugyanis Keszthely minden ünnepségén szerepelt. Tudatában voltak a reklám fontosságának is. Gutten József orvosdoktor az 1802. évi újságokban, hirdetésekben ismerteti a fürdő jelentőségét." (Magyar Hírmondó 1802. I. 171. lap.) Bizonyára nem voltak hiábavalók ezek az erőfeszítések. Megérhette a költséget és fáradságot, hogy 1805-ben a fürdő körül angol tájkertet létesítsenek. Beck József uradalmi kertész végezte el ezt a munkát. Az utak mentén álló fát azonban még Versailles modorában nyírják. Az 1805. július 21-i utasítás bizonyítja ezt: „. .. az elszáradt hársfák helyett vadgesztenyefákat ültessen, az utakon levő felesnádat vágattassa le, a fákat pedig az utak mentén spalier formán nyeséssé meg." A köpülöző ház és a kuglizó mellett a kanális partját fel kell tölteni, mert ott a víz ki szokott önteni. 100 1818-ban jelent meg Richard Bright M. D. könyve Edinburghban és Londonban, mely Hévízzel is foglalkozik. Teljes címe: ,. Travels from Vianna through Lower Hungary, with