Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez
getlenített fürdőház úttörő jellegű lehetett a maga korában, de természetesen a magas díjakat csak a jómódúak tudták megfizetni. Ugyanekkor kezdik el a tó körüli park telepítését. Mértani beosztású francia park lehetett ez, melyet csak évek múlva alakítanak át adataink szerint angol tájkertté. A Hévíz új vízlevezető árkát megtisztítják és a dobogói malom árkát az egregyi vízfolyás árkával egyetemben kiássák, hogy a hideg víz ne keveredhessen a tó meleg vizével. Nem érdektelen a fürdőrendezés határozatait szó szerint közölni: „Fürdőháznál az fürdő-kosarak kiszedetnek, s a mennyire talán elrothadtak volna, újak készíttetnek és az víznek voltához képest alább szállítatnak, ezekben pedig, hogy semmi insektumok bé ne csúszhassanak, igen vékony drótból sűrű rostéi készíttessen, hogy a víznek körösztül való folyása megmaradgyon, ellenben, hogy szeles időkben ezen ürüdék alkalmatlanságot ne okozzon, táblák, melyek leeresztethetetnek rostéi fölött csináltassanak." 95 Nem nyújt elég világos képet ez a leírás a fürdőberendezésről, azonban szerencsére pár korabeli tervrajz maradt ránk, amelyek többet mondanak ezekről. Sebestyén Sámuel főmérnök 1795-ben készült, másolatban közölt tervrajzaiból tudjuk meg, hogy ezeket a fürdőkosarakat a tó fölött építették, s a mai kabinnak megfelelő vetkőző helyiségek alatt helyezték el. 9fl Találunk azonban 1797-ben olyan kosártervrajzot is, mely kabin nélkül cölöpökre épült és a partról volt megközelíthető. 97 1798-ban tovább folyt a fürdő bővítése és szépítése. Elkészül egy újabb épület, melynek építéséhez 5650 db téglát, 1197 szál deszkát és 6700 szeget használtak fel. Az utakat feltöltik és a hidakat kijavítják. 98 Vályi András 1799-ben megjelent „Magyarországnak leírása" című munkájában olvashatjuk: „Eléggé esméretes már a Hazában az úgynevezett Hévízfürdő, mellnek különbféle hasznait (lásd a felöle nyomtatásban ki is jött munkátskában), s ha vize a hozzá folyó hidegvíztől elválasztatni, kétségkívül nagyobb hathatósággát lehetne reményleni."
