Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

A csapongó fantázia helyett azonban maradjunk a tények talaján. Az első tudományos ismertetés 1769. június 24-én jelent meg Hévízről. Dr. Szlaby zalamegyei főorvos a fürdő vizének fajlagos súlyát a környék vizeivel összehasonlítva adja meg ebben. 89 Babótsay József zalamegyei főorvos 1795-ben megjelent füze fecskéje már határozottan propaganda jellegű, s talán az. első kísérlet a fürdő népszerűsítésére.

90 Sajnos, dr. Babótsay József főorvos életéről jóformán semmit sem tudunk. A bibliográfiai munkák egészen röviden, életrajzi adatok nélkül emlékeznek meg róla.

00

/

3 1796-ban Szaller György földmérő és vízépítő mester írja Hévízről: ,,Itt a Hévíz pataknak kénkő szaga érzik, orvosságul szolgál sok nyavalyában."

91 Nem lehet véletlen, hogy éppen ez idő tájt fürdőház épül Hévízen. Két év múlva lacikonyhát építenek a fürdőházhoz. 1797. október 13-án Festetich György rendeli: „A fürdőháznál az kiadott Abrisz szerint közönséges emberek számára Latzi konyhája elkészíttetik, hogy a tisztességesebb embereknek ne alkalmatlankodjanak."

82 Ennek a régi telepnek ma már nem találjuk meg a helyét, csupán Henz Antal keszthelyi építész 1864-től 1869-ig készített térképe árulja el a régi fürdőtelep helyét. Megtudjuk ebből, hogy a XIX. század végén a hévízi tótól délkeletre a bevezető csatorna közelében épült ki a fürdőtelep. (Lásd a Balatoni Múzeum, Keszthely.) 1795. körül Rantz János György keszthelyi építész tervet készít egy hévízi — fürdőház — számára.

94 A tervezetet Sláby főorvos láttamozza. A tervezet egy kupola boltozattal fedett középtár körül 4-—4 csehsüveg boltozatos szobácskát tüntet fel. A szobákban a kor ízlésének megfelelő cserépkályhákat látunk. Az előtérben kerek fürdőmedencét tervezett Rantz. A fürdőmedence lépcsőzetesen van kiképezve. Ez az időjárástól füg-