Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

resnünk. Keszthelyen ugyanis Lipp Vilmos a múlt század második felében ezernél több hasonló korú sírt ásott ki, a Deák Ferenc utcában.

56 Ennek a temetőnek telepét a közelmúltban találtuk meg. A Deák utca szomszédságában álló Szent Miklós temető sírgödreiből, valamint a Helicon-liget házainak alapozásából a Deák Ferenc utcai temetővel egykorú telepanyag került elő.

57 A keszthelyi szórványos megfigyelések azt mutatják, hogy az avarkori telep földbeásott putrilakásokból állott, valószínű, hasonlók lehettek a hévízi telep házai is. Lipp és a későbbi ásatok munkája nyomán összegyűjtött leletanyag segítségével határozták meg a kutatók az ún. „keszthelyi műveltség" lényegét. A összegyűjtött emlékanyagból az derül ki, hogy nem egységes nép készítményei azok, vagyis az avarkori népesség több összetevőből állott. A leletanyag azt mutatja, hogy a „keszthelyi műveltség" népi összetevőiben számolnunk kell a tovább élő római lakosság utódaival, az itt megfordult germán törzsekből visszamaradt emberanyaggal és természetesen magukkal a hódító avarokkal is. A távolabbi vidékek avar temetőiből hiányzik már a jellegzetes „keszthelyi műveltségű" emlékanyag. Raposka,

58 Lesencetomaj,

59 Gyenesdiás,

60 Lesenceistvánd

61 és Balatonberény

62 az a terület, ahol Keszthely és Hévíz mellett ez az emlékanyag jelentkezik. A leletanyag által meghatározott területen belül, valahol Keszthely vidékén kell a kultúra központját keresnünk.

63 Nagy Károly a IX. század elején tönkreverte az avar birodalmat. Az avar uralom végét jelentő frank hadjáratok egyike Itáliából indult ki. A feljegyzések elmesélik, hogy a hadjárat során a Dráva árterétől egy napi lovaglásra levő megerősített avar várost pusztították el. Nem lehetetlen, hogy éppen a „keszthelyi műveltség" központja volt az áldozat.

64 Valószínű, hogy ennek a hadjáratnak a során semmisülnek meg a Hévíz környéki avarkori telepek is. Nagy Károly a győztes hadjáratok után a frank birodalomhoz kapcsolta a Dunántúlt. A Nyitrából elűzött Privina szláv fejedelem Nagy Károly engedélyével Zalavárnál várat épített a Zala folyó egyik szigetén.

65 Privina és Kocel nevű fia több