Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

irányú, a fej nyugatra volt. A csontváz hossza 175 cm . . . A bordák között egy bronz fibulát (biztosító tűt), a derékcsigolyák tájékán egy bronz övcsatot, a jobb combcsont mellett egy Nagy Constantin-féle bronzérmet, a bal combcsont mellett pedig egy vaskést találtam. A koponya mellett jobbról egy kis kék színű üvegpohár volt összetörve és egy szárnyas állatnak, valószínű tyúknak a csontváza.'' Nem római vezér feküdt tehát a sírban, mint a sírt mutogató tulajdonos tanítja, nem volt bizony abban arany ékszer, meg fegyver. Olyan sír ez is, amilyent tucatjával ismerünk a IV. századi telepek szomszédságából. Hévíz régebbi látogatói bizonyára emlékeznek még rá, hogy a Rákóczi úti mozi előtt, a hévízi park bejáratánál római oltárkő állott. A volt Margit-villa mellett került az oltárkő két töredéke elő, amelyeket aztán cementtel kiegészítve állítottak fel az említett helyen. A kő eredeti feiratának első sora maradt csak meg: I.O.M. PRO. Ez a rövidítés csak anynyit árul el, hogy Jupiternek, a legjobbnak és legnagyobbnak állította valaki, valamiért az oltárt, melynek cementbe vésett további feirata hamisítvány már.

48 A hévízi tó partján előkerült oltárkő római szentélyre utal. A tó partján álló szentély, a sűrűn beépített környék alapján feltételezhetjük, hogy a római uralom idején a hévízi tó mint fürdő- és gyógyhely is szerepet játszott már. A IV. század legvégén és az V. század elején a hunok elől menekülő germán törzsek zilálták szét a római közigazgatás szálait vidékünkön. A külső és belső bajokkal küzdő Róma Római oltárkő Hévízről (töredék)