Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

országgal, Itáliával. Hévíz környéke pontosan Pannónia Aquincum nevű fővárosát (a mai Óbuda) és Itáliát összekötő főútvonalon fekszik.

40 Az út nyomai ma is megfigyelhetők még Hévíznél, ott, ahol a dobogói majornál a mai országút a hídon áthalad a mocsaras rétre. Az egykori római út nyomait könynyű megtalálni, mert egy gémeskutat ástak bele. Megfigyelhető az is, hogy a gémeskúttól egy bekötőút indult ki a mai Hévíz irányába. Az említett itáliai útnak tulajdoníthatjuk, hogy Hévíz környéke erős itáliai kultúrhatást mutat a korarómai időben. Észak-itáliai ún. ,,póvidéki sigilláták" kerültek elő a keszthely-újmajori korarómai temetőből.

41 Itáliai árucikkek mellett talán az ország egyik legszebb póvidéki sigillata leletét szerezte meg 1941-ben az Országos Történeti Múzeum a Hévíz melletti Dobogó domb területén véletlenül előbukkant urnasírból.

42 Korarómai importanyagot a Dobogónál újabban feltárt sírokból is ismerünk.

43 Az újabb ásatások legérdekesebb darabja az a helyi kelta fazekas kezéből kikerült, késővaskori formát mutató kétfülű bögre, melyre már latinul van felírva, hogy DA BIBÉRE, vagyis „adj innom".

44 A római kultúra emlékei szép számban vannak képviselve Hévíz területén is. A dobogói major közelében egy római villát tárt fel az Országos Magyar Történeti Múzeum.

43 A villához tartozó temetőrész nemrégiben került elő a keszthely— sümegi és keszthely—hévízi út szögében.

4ÍÍ Egregyen, a gyönyörű kis román stílusú templomtól keletre húzódó domblejtő nagyobb település alapfalait takarja.

47 Ehhez a telephez tartozó temető egyik IV. századi sírja ma is látható. Olyan nagy hírre vergődött ez a sír, hogy külön kell róla pár szót szólnunk. Leghelyesebb, ha átadjuk a szót Csák Árpádnak, a Balatoni Múzeum régészeti gyűjteménye alapítójának, aki a Zalamegyei Űjság 1925. évi számában írja: „1925. április 25-én értesítést kaptam, hogy Egregy községben, Barát Miklós földjén szántás közben téglákkal kifalazott és fedett sírra bukkant. A sír egy nyugatról keletre dűlő lejtős oldalban feküdt, fölötte alig 25— 30 cm vastag földréteg volt. A sír belső hossza 2,2 m, szélessége 98 cm, magassága pedig 1 m ... A sír nyugat—keleti