Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

kalcit, opáldarabok az őskőkori ember hagyatékai, bár ez bizonyítva nincs még.

2 A Balaton környéke az időszámításunk előtti III. évezred elején népesült be állandóan megtelepült, kezdetleges kapás földművelést folytató népességgel, az újabb kőkor idején. Ennek a népességnek az életében igen fontos szerepet játszott még a vadászat és halászat. Ez az oka aztán annak, hogy telepeiket az akkori Balaton árterének peremvonalán találjuk meg. A Balaton kiterjedése lényegesen nagyobb volt még ebben az időszakban, mint ma. A fonyódi „Nagyberek" helyén a tó vize hullámzott még. Balatonlelle és Balatonszemes között is volt egy messze délre lenyúló öböl. A szigligeti várhely valóságos sziget volt még, és a mai Tapolca területe volt a tó akkori partja. Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között, Vörs irányában nyúlt el egy nagyobb öböl, melynek vize messze benyúlt a keszthelyi és zalavári észak—déli irányú földhátak közé, a mai Hévíz irányában.

3 Ezek az egykori Balaton öblök eltűntek már és a Vörs melletti Kisbalaton hirdeti csak emléküket. A fiatalabb kőkorban azonban kitűnő halászóhelyek voltak még ezek, az öblök peremén húzódó dombok viszont jó telephelyet biztosítottak az akkori ember számára. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a környék annyira gazdag fiatalabb kőkori településekben.

4 Ezek közül csak a bennünket közelebbről érdeklő keszthelyi

5 és a Hévízzel szomszédos alsópáhoki lelőhelyet említjük.

() 1879-ben egyébként Hévízszentandráson, tehát a mai Hévíz területén is rábukkantak egy hasonló korú telep nyomaira.

7 Az időszámításunk előtti 2000 körüli rézkor népeiről tudjuk, hogy életmódjukban nem a vadászat és halászat játszotta már a főszerepet, hanem a kapás földművelés és az állattenyésztés. Egy külföldi lelőhely után „badeni"-nek, vagy egy hazai lelőhely nyomán „péceli kultúrá"-nak nevezett műveltség népe élt vidékünkön ebben az időszakban. A földművelő és állattenyésztő életmód alkalmat adott arra, hogy a családnál nagyobb közösségek, nemzetségek létesüljenek és alkossanak egy-egy telepet. A telepek némelyike nem is volt kicsiny. A keszthelyi kórház környékén például a századforduló éveiben 268 földbe