Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. SPIELMANN JÓZSEF és Dr. SOÓS PÁL: Nyulas Ferenc

lyet késő maradékink minden tekintetben tökéletesnek találjanak ... Elég a vizek meghatározásában a mineráléknak

14 feltalált mineműségét és mennyiségét igazán előadni: mert azzal az ember a valóságot a jövendőre nézve, ha tökéletesen meg nem állíthatja,

15 legalább annyira közelíti, hogy fáradsága maradéki előtt hosszas időkig egy hasznos zsinórmértékül szolgálhat."

16 Felfogása hazájában, korának leghaladóbb társadalmi felfogásával azonos. A tudományoktól, elsősorban a természettudományoktól várja a társadalmi bajok gyökeres orvoslását. Márpedig a tudományoknak a természettudományos alapokra való helyezése haladó felfogás e korban. „A természettudomány alapja minden más tudományoknak: ez vezet bennünket a különbnél különféle földi teremtményekkel ösmerkedésre, ez tanít meg minket azoknak neveire, tulajdonságaira; innen áradnak oztán az élet könnyítésére szolgáló több tudományok és minden mesterségek."

17 Nyulas jellegzetes képviselője a felvilágosodásnak. Harcosan állást foglal a tudomány öncélúsága ellen, követeli a tudományos kutatás eredményeinek a gyakorlatban való alkalmazását, a „közjó"-ra való felhasználását. Tudatosan helyezi az erdélyi ásványvizekről szóló munkája elé a következő szavakat: „Az oly tagnak tehát éhen kén maradni — mely nem akar semmit a közjóra adni." Világnézetének értékelése szempontjából igen értékes adatokat szolgáltat ifjúkori műve, „Tételek az egyetemes bölcsességből és mennyiségtanból". Valószínűleg szemináriumi évei alatt írta.

10 Szerzője még nem szabadult fel a teológiai világkép hatása alól, mégis művében a kísérleti tudomány követelése erőteljesen visszhangzik. Kísérleti módszert követel, mely „a természetet kutatva kísérletezve vizsgáljon", és nem elégszik meg azzal, hogy csupán „múzeumokban elmélkedjék". Disszertációjának tételeit a fizika és a csillagászat tárgyköréből merítette. Kopernikusz és Newton fizikai és matematikai felfogását részletesen kifejti. Tárgyalja az erő és hatásának kérdését, görbevonalú mozgását, ír a víz, a levegő és a tűz tulajdonságairól. Megállapítja, „hogy tulajdonképpen a tüzet a