Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. SPIELMANN JÓZSEF és Dr. SOÓS PÁL: Nyulas Ferenc

funk is számos híve akad. Kiss Mihály a materialista Helvetiust fordítja magyarra és saját gondolatait is megírja. A természettudomány egyre kifejezettebben mutatkozik a termelés és a technika fejlesztésének szolgálatában. A XVIII. századvégi természettudomány szükségszerűen a kísérletek felé fordul. Még a század elején jelenik meg Töke István nagyenyedi tanár, később Kovács József fizika tankönyve. Gyarmathi Sámuel orvos, nyelvész és természettudós léghajó megszerkesztésével kísérletezik. A természettudósok sorában tevékenykednek az orvosok is. Köleséri Sámuel már a század első negyedében az erdélyi aranybányászat kérdéseit vizsgálgatja. Az ásványvizek feltárásával, azok nemzetgazdasági gyümölcsöztetésével több szerző is foglalkozik. (Lucas Wagner, Kibédi Mátyus István, Barbenius József, Nyulas.) A természettudományok XVIII. század végi felvirágzása távolról sem véletlen, és ami a fő, semmiképpen sem öncélú. Az anyagi élet megérett szükségletei, a társadalom gazdasági alapjában mutatkozó ellentétek, mind parancsolóbban követelik megoldásukat, s a tudomány nem maradhat süket az élet sürgető szükségleteinek követelő szavára. Nyulas Ferenc, a kibontakozó nemzeti mozgalom korának fia, Köszvényesremetén, a mai Magyar Autonóm Tartomány területén született 1758. július 25-én. Szülei székely földművesek, bocskoros kisnemesek. Nyulas egész életében, tevékenységében hű maradt népéhez, amelyből származott és amelynek érdekeit szolgálni igyekezett. Tanulmányait Mikházán kezdte, majd Kolozsvárt folytatta, valószínűleg ösztöndíj segítségével. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, de utolsó szigorlatait, a „rigorosum"-ot Pesten tette le 1787. december 13-án és 14-én. Orvosdoktorrá a pesti egyetemen avatták 1788. január 22-én.

1 Tanulmányai befejezése után Szamosújváron telepedik le, hol mint gyakorló orvos hivatalos orvosi ténykedést is végez. Szamosújvári munkássága több szempontból jelentős. Abban az időben Erdélyben a pestis még gyakran pusztított. Az 1795-i pestisjárvány Szamosújvár környékén is tizedelte a lakosságot. Nyulas megbízást kapott az erdélyi főkormányszéktől a