Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

Az elfáradás és a testgyakorlás című nagyobb munkáját. Ez a fordítónak alkalmat adott nemcsak arra, hogy a magyarra át­ültetésben remekeljen, hanem arra is, hogy a testgyakorlás szakkifejezéseit megmagyarosítani törekedjék. Ennek gyü­mölcsei, mint tudjuk, csak több évvel később értek meg. (11) Beöthy Zsolt az Országos Közoktatási Tanács nevében fel­szólította, hogy részt vegyen a kötelező népiskolai olvasmá­nyok megírásában (1905). Cholnoky Jenő is megkérte, hogy részt vegyen nagy tudósok életrajzát tárgyaló egyik gyűjteményes munkájában. ,,A fel­adat nehéz, mert írónk van, de azok nem értenek a tudomány­hoz. Tudósunk is van elég, de azok nem tudnak írni. Ezért for­dulok egyik legkitűnőbb stilisztánkhoz" stb. A napi sajtóban is élete célját szolgálta, a tanítást. Sok-sok tárcát, néhány vezércikket írt, szám szerint mintegy kétszá­zat. A már említett egészségügyi témákon kívül találunk több költőien szép útleírást, számos cikk foglalkozik az egyetem és az oktatás ügyeivel; sokban közéleti kérdéseket tárgyal, sok­szor humorosan, nem egyszer bátor szókimondással. így írja meg egy-két elaggott professzor gyengéit az egyetemi oktatás színvonalának emelése érdekében. Sok a természettudományi tárgyú közlés is. Az ország fővárosának fejlődését különösen szívén viselte; többször írt a város rendezéséről, a kerületek jobb beosztásá­ról. Nem feledkezett meg arról sem, hogy Vörösmarty Mihály­nak még nem volt szobra Budapesten, pedig születésének száz­éves fordulója közeledett. Kevesen tudnak róla, pedig Liber Endre monográfiájában olvashatjuk (12), hogy Csapody már 1896-ban Pintér Kálmánnal és Sziklay Jánossal országos gyűj­tést indított a szoborra. 14 000 a. korona gyűlt össze, ez az ősz­szeg volt az alapja a később elkészült Vörösmarty-szobornak. A Mátyás-templom Schulek-íéle átépítése is a millénium al­kalmával történt. Az építész bátyja volt a szemészprofesszor­nak. Csapody mindegyik nap, miután a várbeli leányiskolában egészségtani óráját megtartotta, átment megnézni a munka haladását, állványról állványra járva kért magyarázatot.

Next

/
Thumbnails
Contents