Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

tásuk, nem hajolnak meg egykönnyen „nyelvtények" előtt, nem veszik egyszerűen tudomásul a nyelv betegségeit, amiket idő­vel esetleg ki is nőhet. A nyelv egészséges fejlődéséért érzett felelősség arra sarkallja a nyelvészkedő orvost, hogy fertőzést távol tartson, kóros növedéket elpusztítson, a nyelv veszedel­meit elhárítsa. És még a Szarvas Gáborokkal tartó orvosok túlzásait is megértjük, ha arra gondolunk, hogy nélkülük a neológusoknak még nagyobb túlzásai gyökeréig károsították volna nyelvünket. A tudomány népszerűsítője Atyám sokoldalú érdeklődése teljes életén át kiterjedt az orvos- és természettudomány egész területére. A Közegész­ségügyi Egyesület, amelynek főtitkára, később másodelnöke volt, a Természettudományi Társulat, amelynek választmányi tagja volt és a Budapesti Hírlap, amelynek harminc éven át belső munkatársa volt, az a három fórum, ahol írásban és szó­ban leginkább élt az ismeretterjesztés lehetőségével. Maga veti fel a kérdést: „Helyesen cselekszem-e, mikor te­vékenységemnek egy részét a közegészségügy szolgálatára for­dítom?" így felel meg rá: „Tűnődésemben megnyugtató volt annak meggondolása, hogy maga a szemorvosi tudomány teszi a művelőinek kötelességükké, hogy az iskolai higiéné kérdé­seivel tüzetesen foglalkozzanak, tehát a közegészségügy szolgá­latában is buzgólkodjanak. Hiszen az'iskolai higiénének úgy­szólván a szemorvosok voltak a megteremtői." (10) Programja egyúttal irodalmi és nyelvészi is: „írókat való­sággal teremtett magának az Egészség. Az egészségügy szol­gálatának, az egészségtani ismeretek népszerűsítésének nyert meg tollforgató embereket." Mint szerkesztő, azt is vállalja, hogy „a helyes magyarság princípiumát érvényesíteni törekszik minden közlemény nyelvében". „íróink mindinkább eltanul­ják azt a stílust, mellyel a közönséghez szólnunk kell, ha a tu­domány megállapításait... akarjuk vele megértetni, megked­veltetni és amellett sem az irodalmi színvonalból, sem a tudo­mányból nem engedünk." (Egy helyütt később elárulja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents