Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

Az Útmutató fő müve volt. Számos megfigyelését másutt nem is közölte. Csapody akkori helyét a szemészetben meghatározzák főnökének működési bizonyítványai, amelyek szerint „minden irányban kitűnő szemésszé és búvárrá képezte magát, kitűnően operál, a szemészet önálló, teljes képviseletére kiválóan alkalmas (1889). Hogy hamarosan mivé fejlődött, arról rövid és határozott rangsorolást találhatunk ScfoitZe/c-nak egy hozzá intézett levelében (1893. jan. 13.). Kedves barátom! Három ember vágyik professzor lenni a szemészetből. Ám legyen, — de elébb egy negyediknek kell azzá lenni, és ez ön, mert ez az igazság. Tiszteli és áll mellette régi hive Schulek. Atyám szemészi közléseinek száma 90. Nagyobbrészt a Szemészet-ben jelentek meg, több német és francia nyelvű közlése is van. Helmholtz nagy műve, a Physologische Optik nemcsak Látáspróbáiról vesz tudomást, hanem felveszi egyik érdekes dolgozatát is, amely a színlátásnak a tárgylátástól való függetlenségét tárgyalja (1883). Az irodalom azt is számon tartja, hogy a keratitis parenchymatosa és szemsérülés összefüggéséről az ő közlése egyike a legelsőknek. (Bronner 1890, Csapody 1896). (3) Felfedezte és leírta az első üvegtesti cysticercust Magyarországon. Laboratóriumi és klinikai kísérleteket végzett az akkor pannus ellen javasolt jequirity-vel, valamint (Neupauerral együtt) az erythrophleinnel. Nagyobb dolgozata szól a blepharophimosisról, a szivárványhártya-gyulladásról, a bújás (lueszos) szembajokról. Foglalkozott a szembajok kezelésében a masszálással. A szemészeti műszerek között a Csapody-íéle kanál kitűnően használható jégárpa operálására. Elkészítette a Paquelin-égető hétféle szemészi illesztékét.