Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

Külső tevékenysége fokról fokra szűkült, betegsége egyre inkább otthonához kötötte. Irodalmilag dolgozott utolsó évéig, betegeket ellátott a halála előtti napig, tanítani nem szűnt meg utolsó órájáig. Életének 56. évében halt meg, 1912. augusztus 17-én. A szemész A Schule fc-iskola modern, volt a nagy honi elmaradottság ugarán. Klinikai szemléletet, operálni tudást, kórtani gondolkodást hozott a szemészetbe. A mesternek méltó tanítványokra, munkatársakra, továbbépítőkre volt szüksége. A fiatal Schulek budapesti segédei sorában Csapody az elsők közé tartozott, id. Imre után Ottavá-val, Issekutz-cal egyidőben, Grósz, Blaskovics, Scholtz előtt dolgozott professzora mellett. A megújhodásnak, úttörésnek, elindulásnak ebben a lelkes korszakában nyitva volt a tér az alkotásra. így volt az egész orvostudományban. A belgyógyászaton Korányi Frigyes hatalmas tudása, közegészségtanban Fodor alkotó zsenialitása, élettanban Hőgyes korszakot nyitó munkássága, szülészeten a fiatal Tauffer, anatómián Mihálkovics, Genersich, Pertik, kémián Than Károly, fizikán Eötvös Loránd jelentik a magas színvonalat. Ezek mellett Schulek a súlyosabb egyéniségek közé tartozott. Csapody kitűnő szemmel látta meg a rá váró feladatokat. Megoldásukra jól felkészült. Korányi Frigyes mellett, mint fiainak éveken át nevelője, talált jó alkalmat, hogy tovább művelődjék. Erről a nevelői működéséről szép szavakban emlékezett meg Korányi Sándor egy hozzám intézett levelében (1936). Ezeket írta: „Ha valamit sikerült elérni az életben, abban nagy része volt boldogult atyádnak, aki gyermekkoromban öntötte belém a természet iránti szeretetet. Hálával emlékezem őreá." Atyám lelkesen állt Fodor mellett is. A SchuZek-klinikán rá várt először is a magyar Látáspróbák megszerkesztése. Ezeknek sikerét öt kiadás és hetven eszten-