Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Prof. KÓTAY PÁL: Pápai Páriz Ferencz orvosdoktori értekezése (Basel, 1674)

észleléseit, az eljövendő otthoni munka nagyszerűsége lebeg szemei előtt. A munkában három kóresetet tárgyal. Mindhárom női beteg. 1674. március 5-én, június 11-én és július 16-án kezdi észlelni őket Bauhin professzor mellett. Megírja, hogy több társával együtt forgolódott e munkakörben. ,,Az értekezésemben a beteg asszonyok állapotát vizsgálom — írja —, ezek a férfiak állapotában egyaránt osztoznak ugyan, de ezenfelül még a férfiak számára ismeretlen családi megterhelést is viselnek, s így én — a férfi — e közös állapot hordozója, a nőt tökéletesen nem ismerhetem." Ha nem is forradalmi újítás, hogy női betegeket vizsgál és kezel, de korában mindenesetre ritka dolog. A kor társadalmi viszonyaiból származó s elsősorban a műveletlenség szülte álszemérem az oka, hogy a XVII. században nemcsak nálunk, de orvosi szempontból a sokkal fejlettebb országokban is a női beteget nem igen látja orvos. A nagyfokú orvoshiány, a rendkívül nehéz közlekedési viszonyok és az izolált települések még inkább azt eredményezik, hogy a szükségparancsolta helyzet megteremti a kor érdeklődő, ösztönösen segíteni akaró s olykor a tapasztalt orvosdoktortól több-kevesebb kiképzést kapott, patikaládával felszerelt orvosasszonyát. Még jó, ha ez nyúl a beteghez s az nem szorul kizárólag a tudatlan és lelkiismeretlen kuruzsló bábák és javasasszonyok garázdálkodására. A három eset tárgyalását egy-egy propositus vezeti be. Mai szemmel kórelőzmény s részben kórleírás lehetne. A mű legszebb, legértékesebb része. Vérbeli orvos és vérbeli író művészi munkája. Röviden, tömören összefoglalja a betegtől — vagy ha az, mint a második esetében, eszméletlen —, a hozzátartozóktól nyert adatokat. Egyetlen felesleges, vagy idejét múlt szót e részben nem mond. A latin szövegen is átsugárzik stílusának nemes egyszerűsége, költői bája és kifejező ereje. Elénk figyelmet szentel a betegség létrejöttében a külső tényezők hatásának. Első betege, egy harmincéves nő menstruatiós zavarait a ,,hosszú út, az esős idő és hideg, valamint a vendégeskedés kényelme, vagy kényelmetlensége következtében beálló étrend-