Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Prof. KÓTAY PÁL: Pápai Páriz Ferencz orvosdoktori értekezése (Basel, 1674)

tudatlanság és a tényekből biztonsággal megállapított tudás világa között. Itt látott napvilágot hatalmas munkája, „De corporis humani fabrica libri VII". Az „Immortale opus, et quo priora omnia, quae ante se scripta fuissent". Az első igazi emberi anatómiai mű. Ez igazsága biztos tudatában bátor kiállás a téves hagyományok ellen. Pontról pontra bebizonyítja a középkor orvostudományának alapját képező galenusi anatómia hibás voltát, mert az nem az emberi test, hanem kutyák és majmok boncolásán épült. Kettőjük életművének forradalmi feszítő ereje veti szét a középkor orvostudományának börtönét, hogy oda a szellemi megújhodás napjának fénye és termékenyítő melege behatoljon. Az elkövetkező száz esztendőben, a munkás hétköznapok századában, a nagy örökséget a Platterek, Bauhinok és Glaserek alkotó módon ápolják és gyarapítják. Az Európa középpontjában fekvő csendes, tiszta kisváros a harcos fejedelmek uralmától mentes. A társadalmi fejlődés magasabb fokán álló. haladó gondolkodású polgársága a hitviták rnocskolódó hangjától be nem szennyezett, egészséges szellemű akadémiát mondhat magáénak, amely mágneses erővel vonzza magához az akkori Európa fiataljainak legjobbjait. Páriz szellemi adottságai, tudományszomja, törhetetlen akaratereje, földjével és annak népeivel szemben érzett hűsége és felelősségtudata érthetően nem találhatott másban kielégülést, csak az emberiség évszázados szellemi harcaiban megedzett, elsővé vált intézményével, tartós, termékeny találkozásban. Hosszú, fáradságos és veszélyes vándorlása — amint akkor mondták — ,,bujdosása" végén érkezett ide. Lipcsében egyik tanárával sírig tartó barátságot köt. Marburgban, Heidelbergben tanszékkel kínálják meg, amint azt életrajzírója, Bod Péter kerek száz év múlva megírja: „Az Academián oly kedvességet szerzett magának, hogy a Filosofiai Katedrára Hivatalt adának néki." Nyugtalan lelke csak Baselban talál megnyugvást. Most, hogy életének e nehéz, de a jól végzett munka igaz örömét nyújtó mozzanatával foglalkozunk, azért tesszük, hogy ennek tükrében betekinthessünk elődeink közel háromszáz év előtti műhelytitkaiba, ismerjük meg szemléletüket, kívánalom