Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Prof. KÓTAY PÁL: Pápai Páriz Ferencz orvosdoktori értekezése (Basel, 1674)

PÁPAI PÄRIZ FERE N CZ ORVOSDOKTORI ÉRTEKEZÉSE (Basel, 1674.) Irta: Prof. KÓTAY PÁL (Târgumures, Marosvásárhely, Románia) A z 1674. év októberének egyik reggelén a baseli egyetem dísztermében a vizsgák ünnepélyes, szorongó csendje uralkodik. A csend — ha lehet — még fokozódik, amikor bevonul ás elfoglalja helyét a vizsgáztató tanács. Az agg Bauhin már hetek óta betegeskedik s így a rektori szék üresen marad. Helyette Glaser, a kémia, az anatómia és a gyógyszertan tanára marad állva s szólító szavai nyomán visszhangzik a terem: „Franciscus Páriz de Pápa, Emerici filius, Transylvano Ungarus." A hívó szóra magas, érdekes arcélű ifjú emelkedik fel az első sorokból s határozott léptekkel megy a vizsgáztatók asztala felé. Nemcsak neve, származási helye, ruházata is merőben idegen. Hosszú, fekete, zsinórral szerényen díszített tógát visel. A tanács asztala előtt megáll s a kezében levő két, nem nagyméretű, bőrbe kötött könyv — az orvosdoktori értekezése — közül az egyiket átadja a vizsgabizottság elnökének. Arcán, hosszú hullámos haján s a kezében levő könyv fedelén elömlik a magas gótikus ablakokon át beszűrődő októberi nap. Basileában, az akkori világ orvosi központjában, a világ első orvosi egyetemén hosszú esztendők megfeszített munkájának eredményéről ad számot, vizsgázik az erdélyi magyar diák. A hely, ahol áll, az emberi szellem évszázados harcában szerezte és tartotta meg az ,,ars medicorum" vezető szerepét. E falak még látták Paracelsus robusztus alakját, aki a bányák mélyén és a kohók tüzében leste el a kémia titkait. Itt hang-