Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)
Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)
már pedig a látás a legszükségesebb .. ." (Kiemelés G. F .-tői.) 29 Tehát nemcsak a jószívűség lenne ezeknek az intézeteknek az alapja, hanem a tudatos kötelezettség is! Síkraszáll amellett, hogy a szemkórház ne valamilyen általános kórház egy osztálya legyen, hanem külön, saját rendeltetésű épület és intézmény. Úgy látszik, keserű tapasztalatai lehettek akkori kórházainkkal, mert a szembaja miatt kórházba került beteg sorsára utalva így ír: ,, . . . midőn a szegény ember ablakát igazítani akarta, egész háza bedűlt, és ez a közönséges kórházakban uralkodó ragadós nyavalyák szüleménye" 30 Saját intézete példájára Trencsénben, Sopronban, Pécsett, Péterváradon, Zágrábban, Temesváron, Kassán és Pesten, Erdélyben pedig Kolozsvárott és Szebenben javasol szemkórházat létesíteni. „Tervemet azzal rekesztem be, hogy ennek elkészítésében csupán sok évi tapasztalásomtól s hazám és a szenvedő emberiség érdekétől vezéreltettem . . ," 81 Haza és emberiség! Minden kor minden kiváló magyarja e két, sokszor tragikusan bonyolódott fogalomnak szolgálatában él, ennek dolgozik, ezeknek elválaszthatatlanságában hisz és bízik. S miként a nagyatya a „haza és emberiség"' szellemében fejezi be a maga credo-ját, száz évvel később Grósz Emil, az unoka is ezekkel a szavakkal zárja le önéletrajzát: „Megtettem, amit hazámért, a nemzetért, az emberiségért tehettem .. ." 32 A nagyatya álmait és terveit az unoka váltja valóra. Grósz Frigyes még csak remél és javasol, Grósz Emil már tesz és cselekszik. Amellett, hogy megteremti a külső klinikai telepet, négy állami szemkórházzal (Szeged, Brassó, Zsolna, Perlak) s hét vidéki szemosztállyal (Nagyvárad, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Nagybecskerek, Gyula) növelte a szemgyógyítás és a szakorvosképzés lehetőségét. Amikor a nagyatya alakját idéztem, áldozni akartam az unoka, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb szervező talentuma, az én felejthetetlen mesterem emlékének is. * Grósz Frigyes halála után az intézet vezetése unokaöccsére, a szabadságharcban részt vett dr. Grósz Albertre szállott, aki