Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)

már pedig a látás a legszükségesebb .. ." (Kiemelés G. F .-tői.) 29 Tehát nemcsak a jószívűség lenne ezeknek az intézeteknek az alapja, hanem a tudatos kötelezettség is! Síkraszáll amellett, hogy a szemkórház ne valamilyen általános kórház egy osz­tálya legyen, hanem külön, saját rendeltetésű épület és intéz­mény. Úgy látszik, keserű tapasztalatai lehettek akkori kór­házainkkal, mert a szembaja miatt kórházba került beteg sor­sára utalva így ír: ,, . . . midőn a szegény ember ablakát igazí­tani akarta, egész háza bedűlt, és ez a közönséges kórházak­ban uralkodó ragadós nyavalyák szüleménye" 30 Saját intézete példájára Trencsénben, Sopronban, Pécsett, Péterváradon, Zágrábban, Temesváron, Kassán és Pesten, Erdélyben pedig Kolozsvárott és Szebenben javasol szemkórházat létesíteni. „Tervemet azzal rekesztem be, hogy ennek elkészítésében csu­pán sok évi tapasztalásomtól s hazám és a szenvedő emberi­ség érdekétől vezéreltettem . . ," 81 Haza és emberiség! Minden kor minden kiváló magyarja e két, sokszor tragikusan bonyolódott fogalomnak szolgá­latában él, ennek dolgozik, ezeknek elválaszthatatlanságában hisz és bízik. S miként a nagyatya a „haza és emberiség"' szel­lemében fejezi be a maga credo-ját, száz évvel később Grósz Emil, az unoka is ezekkel a szavakkal zárja le önéletrajzát: „Megtettem, amit hazámért, a nemzetért, az emberiségért te­hettem .. ." 32 A nagyatya álmait és terveit az unoka váltja valóra. Grósz Frigyes még csak remél és javasol, Grósz Emil már tesz és cselekszik. Amellett, hogy megteremti a külső klinikai telepet, négy állami szemkórházzal (Szeged, Brassó, Zsolna, Perlak) s hét vidéki szemosztállyal (Nagyvárad, Mis­kolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Nagybecskerek, Gyula) nö­velte a szemgyógyítás és a szakorvosképzés lehetőségét. Ami­kor a nagyatya alakját idéztem, áldozni akartam az unoka, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb szervező talen­tuma, az én felejthetetlen mesterem emlékének is. * Grósz Frigyes halála után az intézet vezetése unokaöccsére, a szabadságharcban részt vett dr. Grósz Albertre szállott, aki

Next

/
Thumbnails
Contents