Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)

vagyis 25 év alatt az intézetben 1739 műtétet végeztek. (Magánlakásokban G. F. összesen 120 hályogost operált.) „Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns" megjelenése arra az időre esik (1857!). amikor a szemészet hazánkban — éles ellentétben e tudomány Európa-szerte észlelt nagy fellendülésével — nemcsak a stagnálás, hanem a visszafejlődés tüneteit mutatta. Az egyetemen a szakmának nem olyan képviselője ült, akinek tehetsége rezonálni tudott volna a szemészet reformkorszakának nagy eseményeire.

24 A szemészeti oktatás nem tartott lépést a kor követelményeivel, a szemészeti szakirodalom komoly mértékkel mérve szinte számba sem vehető. Grósz Frigyes könyve joggal tekinthető e szomorú korszak kiemelkedő alkotásának. Csak a könyv terjesztésének technikai akadályozottságára kell gondolnunk, hogy német nyelve ellenére kora szakirodalmában visszhang nélkül maradt. Hirschberg így nyilatkozik erről nagy művében: ..Bámulattal olvastam újra meg újra G. F. könyvét, amely azonban a mi szakirodalmunkban soha nem említtetik, mint ahogy a szerző nevét is hiába keressük Hirsch August „Biographischen Lexicon der Ärzte" c. munkájában. Valóban, ez egy „document huraain". Majd így folytatja (de ezt már szó szerint idézem) : „Gewiss, Friedrich Grósz war ein Ruhm seines Vaterlandes und ein Stolz seiner Gemeinde."

1

'' Grósz Frigyesben orvosi tevékenysége folyamán az a meggyőződés vert gyökeret, hogy a Magyarországon található vakok nagy részén lehet és kell segíteni. Grósz Emil 1940-ben újra kiadta nagyatyja két beszédét, amelyek közül az elsőt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846. évi kassá—• eperjesi vándorgyűlésén, a másodikat az 1847. évi soproni vándorgyűlésen tartott. Mindkettőnek azonos a témája: „Nem gőzhajókban vagy vasutakban áll századunk büszkesége, hanem a már nemcsak emberi nemre: de az állatokra is kiterjesztett humanitásban"

26 — mondotta. Ez oktál fogva nem lehet ölbe tett kezekkel nézni vak embertársaink nyomorúságát, külö-