Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)

ahol áldásos és munkás életét leélte: Bihar megyében, Nagyváradon, 1798. november 16-án. Váradon végezte iskoláit s a szülői ház, meg a gimnáziumi évek telítették azzal a mély hazafias érzéssel s azokkal a humánus eszmékkel, amelyek férfikora éveinek s munkásságának alaphangját megadták. Gimnáziumi évei után a pesti egyetem filozófiai fakultására iratkozott, majd annak elvégzése után, 1819-ben, Bécsbe ment s az orvosi tanulmányoknak szentelte magát. Unokája, Grósz Emil, leírja visszaemlékezéseiben,

10 hogy nagyatyja Bécsben a Biedermann-, v. Hoffmansthal- s Gastelitz-családok körében élt, ami társadalmi pallérozottságot eredményezett. Az egyetemen Beertől hallgatta a szemészetet, a „szemészet atyjától", aki korának vezető szaktekintélye s a világ első szemészeti katedrájának birtokosa volt. Grósz Frigyest, a pesti egyetem filozófiadoktorát, 1825-ben Bécsben orvos- és sebészdoktorrá avatták. Ezután jönnek a vándorévek. Tanul Beer utódjától, a magyar származású, pécsi születésű Rosastól, majd Prochaska, J. A. Schmidt, J. N. Fischer s a kiváló operateur, Fr. Jäger mellett igyekszik tökéletesíteni tudását.

11 Közben Teltschben egy Lang nevű gazdag gyáros háziorvosa lett, akinek társaságában tanulmányutat is tett. Végül is ötévi távollét után hazatér szülővárosába, megalapítja szemkórházát, amelyben „minden szegény szembeteg, akárhonnan jő, kivétel nélkül... lehetőségig segélyt nyer, külföldi úgy, mint hazai; szegény cigány úgy, mint a szegény nemes ember."

12 Grósz Frigyes, 1858-ban bekövetkezett haláláig, tehát 28 éven át állott a magateremtette intézet élén. Ez a negyedszázad nemcsak a világpolitikában s azon belül hazánk állami életében hozott roppant változásokat, nemcsak az emberiség társadalmi és gazdasági szerkezetét rázkódtatták meg hatalmas, új, feltörő áramlatok, — köztük nem utolsósorban a természettudományos gondolkodás térhódítása —, hanem ezen a tág körön belül, azoknak függvényeként, a szemészet világában is mélyreható változások történtek. Grósz Frigyes működésének első két évtizede abban a szemészeti korszakban játszódik le,