Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)

tartalmú leírását az olvasó összeveti a korabeli, hazai kórházi viszonyokkal, — amikből fentebb adtunk egy kis ízelítőt —. alig akar hinni a szemének. De nemcsak hazai vonatkozásban lehet e szemkórházat .szinte unikumnak tekinteni, hanem korát messze megelőző célszerűsége, szépsége és tisztasága tekintetében az akkori kultúrvilágban sem sok hasonló akadhatott. J. Hirschberg, a szemészet nagy historikusa, aki a világ szemészeti intézeteinek egyik legalaposabb ismerője volt, azt írja, hogy a váradi szemkórház higiénikus tekintetben túlszárnyalta a kor legelső szemészeti intézetét, Graefe Albrecht híres berlini szemklinikáját.

8 Ha ámulattal olvastuk a vidéki magyar város száz év előtti szemkórházának, az első magyar szemkórháznak leírását, elismerésünk még nagyobb lesz, ha annak szervezeti szabályaival is megismerkedünk. Ezek a szabályok nyomtatásban első ízben a magyar orvosok és természetvizsgálók 1846. évi kassá— eperjesi vándorgyűlésén publikáltattak, amelyen Grósz Frigyes is részt vett, felszólalt (erről később még bővebben), s a jelenlevők között szétosztotta „Statistical adatok a N. Váradon 1830 óta létező Szegény Vakok Gyógyintézetének működéséről" című kis munkáját, amely röviden a kórház szabályzatát is tartalmazta. Teljes részletességgel közölte a némileg átstilizált szabályokat Grósz Frigj'es a kórház 25 éves fennállása alkalmával kiadott német nyelvű munkájában: „Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns", amely a régebbi hazai szemészeti irodalom egyik jelentős és jellemző alkotása. Ennek a Nagyváradon, 1857-ben megjelent könyvnek 98—100. olda' lain olvashatók a „Statuten und Organisation des Institutes'. A 14 pontból álló statútumból most csak néhány pontot szeretnék kiemelni. Az 1. pont kimondja, hogy az Intézet célja a szegény falusi népnek (ti. a földművelöknek) és a munkásosztálynak (dem umbemittelten Landvolke und der arbeitenden Klasse) állandó, könynyen elérhető és költségmentes (kostenfreies) asylumot teremteni szembajaiknak gyógyítására, hogy őket a tehetetlenségtől és a kuruzslóktól megszabadítsa. A 2. pont szerint az intézetbe felvételt nyerhet minden gyó-