Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. BÍRÓ IMRE: Az első magyar szemkórház (Grósz Frigyes emlékezete)

zán felmérhetni, ha egy futó pillantást vetünk a korabeli kórházi állapotokra. Amikor Grósz Frigyes megalapította szemkórházát, csak egyetlen intézet volt az országban, ahol határozott rendeltetéssel szembetegeket ápoltak: ez a ,,kir. magyar egyetemi szernkóroda" Pesten, amely ez időben Fabini Teofil János profeszszorsága alatt töltötte be hivatását. A szemklinika két másik klinikával és nyolc elméleti intézettel együtt a Hatvani és Újvilág (ma Kossuth Lajos és Semmelweiss) utcák sarkán levő régi jezsuita kolostor kétemeletes épületében, az orvosi kaiházában volt összezsúfolva.

1 A klinikának ez időben csak 9 ágya volt, műtője még a hatvanas években sincs, a betegeket az ágyukban operálták. (Húsz évvel később, amikor az ágyak száma már negyvenre emelkedett, ,,az ágyak olyan közel voltak egymáshoz, hogy nyújtózás közben egyik beteg a másik szemét megüthette, 40 embernek két ajtóköz szolgált árnyékszékül s négy tál mosdóul".)

2 A szemészeti előadásokat a kórbonctannal és kórvegytannal közösen használt, rekkenő melegben is szellőzés nélküli tanteremben tartották, ahol ,.a hallgatóság legnagyobb részének nem volt ülőhelye',

3 viszont ugyanitt volt a szemészeti ambulancia is! Schulek Vilmos 1874ben még ilyen állapotok között kezdte meg működését. (De nem volt sokkal különb a későbbi kolozsvári szemklinika helyzete sem, amelynek még a 90-es években sem volt csatornázása, sem vízvezetéke.) Hasonló egészségügyi viszonyokról adnak számot a kortársi visszaemlékezések az orvosi kar Ország úti (ma Múzeum körúti) kétemeletes épületével kapcsolatban is, amelynek első és második emeletét a sebészeti és szülészeti klinikák, míg az alagsort és a földszintet főképpen az Állatgyógyászati Intézet helyiségei, tantermei — és betegei foglalták el. „Valami középkori orvosi és természettudományi iskola muzeális példányának illenék be ma ez az egész összeállítás ..." — írja erről az épületről Dollinger Gyula, aki még itt kezdte orvosi tanulmányait. Még mostohább körülmények között tengődhettek a főváros kórházai. Bugát Pál a magyar orvosok és természetvizsgálók 1842. évi vándorgyűlésén a Rókus-kórházat „ínség- és